Minden, amit a kémiaérettségiről tudni kell

Május 15-én, csütörtökön reggel 8-tól kezdődik közép- és emelt szinten is a kémiaérettségi. Az előbbire 150 percük lesz a diákoknak, utóbbira pedig - ahogy a legtöbb emelt szintű érettséginél - így itt is 240 percük lesz.

Itt vannak a 2025-ös emelt szintű kémiaérettségi témakörei

Ráadásul ma nem csak kémiából érettségiznek a diákok. Délután kettőtől ugyanis kezdődik majd a földrajzérettségi emelt- és középszinten is, amiről itt írtunk bővebben:

Ezeket kell tudni a csütörtöki földrajzérettségiről

Milyen típusú feladatok lesznek az írásbelin?

Tavaly sok minden változott az érettségi vizsgákkal kapcsolatban, ami a kémiaérettségin is meglátszik. Többek között meghosszabbították a középszintű írásbeli időtartamát, illetve pár témát, ami korábban ide tartozott, azt áthelyezték az emelt szintű érettségibe.

A középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket fog tartalmazni, és olyan feladatok is szerepelnek majd benne, amelyek a környezetkémiához, illetve amelyek a hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten

A kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

• általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
• szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell
• szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
• kémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthattok:

• feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
• táblázat-kiegészítés;
• tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
• elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
• esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
• számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos, az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Akárcsak a mateknál, itt is választhattok majd, hogy melyiket szeretnétek inkább megoldani.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

• Az összpontszám legfeljebb 20-40 százaléka számításos feladat (aki az alternatív feladat számításos részét választja, annak 40, aki az elméletit írja, annak pedig 20)
• 60-80 százalékát a pontoknak elméleti feladatokkal lehet megszerezni.
• A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
• Az alternatív feladat maximum 15 pontos lehet.
• Egy-egy feladat maximum 20 pontot érhet.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatok lesznek. Ami a különbséget jelenti, hogy a vizsga legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki.

Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhettek majd.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

• Feleletválasztásos kérdések
• Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
• Elemző feladatok
• Esettanulmány

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert vehetitek elő, a számításoknál pedig szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet használhattok.