Minden, amit a kémiaérettségiről tudni kell

Mire lehet számítani közép- és emelt szinten? Hogyan pontozzák az írásbelit? Ezek a legfontosabb infók a mai kémiaérettségivel kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Május 15-én, csütörtökön reggel 8-tól kezdődik közép- és emelt szinten is a kémiaérettségi. Az előbbire 150 percük lesz a diákoknak, utóbbira pedig - ahogy a legtöbb emelt szintű érettséginél - így itt is 240 percük lesz.

Itt vannak a 2025-ös emelt szintű kémiaérettségi témakörei

Ráadásul ma nem csak kémiából érettségiznek a diákok. Délután kettőtől ugyanis kezdődik majd a földrajzérettségi emelt- és középszinten is, amiről itt írtunk bővebben:

Ezeket kell tudni a csütörtöki földrajzérettségiről

Milyen típusú feladatok lesznek az írásbelin?

Tavaly sok minden változott az érettségi vizsgákkal kapcsolatban, ami a kémiaérettségin is meglátszik. Többek között meghosszabbították a középszintű írásbeli időtartamát, illetve pár témát, ami korábban ide tartozott, azt áthelyezték az emelt szintű érettségibe.

középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket fog tartalmazni, és olyan feladatok is szerepelnek majd benne, amelyek a környezetkémiához, illetve amelyek a hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten

A kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

  • általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
  • szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell
  • szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
  • kémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthattok:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
  • táblázat-kiegészítés;
  • tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos, az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Akárcsak a mateknál, itt is választhattok majd, hogy melyiket szeretnétek inkább megoldani.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

  • Az összpontszám legfeljebb 20-40 százaléka számításos feladat (aki az alternatív feladat számításos részét választja, annak 40, aki az elméletit írja, annak pedig 20)
  • 60-80 százalékát a pontoknak elméleti feladatokkal lehet megszerezni.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat maximum 15 pontos lehet.
  • Egy-egy feladat maximum 20 pontot érhet.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatok lesznek. Ami a különbséget jelenti, hogy a vizsga legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki.

Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhettek majd.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

  • Feleletválasztásos kérdések
  • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
  • Elemző feladatok
  • Esettanulmány

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert vehetitek elő, a számításoknál pedig szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet használhattok.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.