Reggel 9-kor elkezdődött az érettségi negyedik napja. A diákok csütörtökön angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten egyaránt. Az első két vizsgarész kapcsán megkérdeztük a szaktanárt, hogy mit gondol az idei feladatokról
A vizsgázóknak az angolérettségi első részében olvasott szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Idén is változatos témákat kaptak, többek között egy szöveget, ami bemutatta, hogy mivel nem lehet etetni a kutyákat karácsonykor. Továbbá volt egy párbeszéd a vezetés és a KRESZ kapcsán, a mentális egészég megőrzéséről az egyetemen, illetve egy cikk egy házaspárról, akiket tavaly a világ legöregebb házaspárjának nyilvánítottak.
Az általunk kérdezett nyelvtanár szerint a feladatsor nehezebbnek bizonyult mint a tavalyi.
Volt két feladat, ahol a szókincs meghaladta a B1-es nyelvi szintet, ami akár gondot is okozhatott a vizsgázóknak
- foglalta össze röviden.
Szerinte az első feladat volt a legkönnyebben megoldható, mivel nagyjából könnyen ki lehetett következtetni a megadott válaszokból a kérdéseket.
Amit idén is lehet sokan furcsáltak, az a karácsonnyal kapcsolatos olvasmány, hiszen május elején járunk, de ez a feladat is viszonylag könnyen megugorható volt a szakértőnk szerint.
Újévi szokások és Svájc - ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi feladataiban
A nyelvhelyességi részben három feladatot kellett megoldaniuk az érettségizőknek 30 perc alatt. Az ide tartozó első feladatban, ahol be kellett helyettesíteni a zárójeles mondatokat a megfelelő formában, volt olyan, aminél akár több forma is elfogadható lehet.
A szöveg kontextusából sokszor nem derült ki, hogy melyik forma a helyes
- mondta a nyelvtanár, aki ugyanígy vélekedett a második feladattal kapcsolatban is. Itt kiemelte, hogy volt olyan mondat, aminek a megoldásához tartozó nyelvtant nem tanítják B1-es szinten, inkább csak felsőfokon.
Kövessétek velünk az angolérettségi eseményeit:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
