30 percük van az érettségizőknek a második rész feladatainak elvégzésére.
Újévi szokásokról, jegyzetelésról és egy különös svájci jelenségről szóló szöveget kaptak a diákok a középszintű angolérettségi második, nyelvhelyesség részében.
Ez a vizsgarész is jellemzően 3-4 feladatból áll, melynek során azt mérik fel, hogy megvan-e a szinthez megkövetelt szókincse a vizsgázóknak, ismerik-e a szükséges nyelvtanokat, nyelvtani szerkezeteket, illetve egyes szavak, kifejezések ragozásait, azok kommunikációs használatát.
A feladatok között szerepelhet olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkönyezetbe illő kifejezést, vagy egy hiányos szöveget kell önállóan kiegészíteni. Emellett a vizsgázók találkozhatnak kiemelt mondatrészek helyének azonosításával, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) szövegbe illesztésével, és szöveg átalakítással megadott szempontok alapján is.
A középszintű angolérettségit író diákoknak egyébként egy órájuk volt arra, hogy megcsinálják a vizsga olvasott szöveg értésére épülő feladatsorát.
A nyelvhelyességi feladatlappal 30 percen át foglalkozhatnak.
Hogy az első részben idén milyen feladatok szerepeltek, arról ebben a cikkünkben olvashattok.
Az angolérettségi egyébként négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:
A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.
Mivel az emelt szintű vizsgát a diákok központilag írják, erről csak a délután folyamán lesznek információink. Érdemes lesz figyelni az Eduline-t ekkor is.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat az angolérettségiről itt találjátok:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
