Mi lehet a műértelmezés az idei magyarérettségiben?

Nincs kőbe vésve, hogy idén is novellaelemzés lesz.

  • Székács Linda

Május 5-én 9:00-kor kézhez kapják az idei magyarérettségi írásbeli feladatsorát a vizsgázók.

A diákoknak összesen 240 percük lesz a teljes feladatsor megoldására, ami két részből áll;

  • az I. részben 90 perc alatt kell megoldaniuk egy szövegértési-nyelvi feladatsort és egy irodalmi feladatlapot,
  • míg a vizsga II. részében 150 percük lesz egy műértelmezés VAGY egy témakifejtő esszé írására. Figyelem, ezek közül csak az egyiket kell megoldani!

Milyen szöveg lehet a műértelmezésben?

A diákok évről évre novellaelemzésben reménykednek és gyakran valóban novella is a műértelmezési feladatban kapott szöveg. Azonban nincs kőbe vésve, hogy ez idén is novella lesz. Az érettségi vizsgaszabályzata szerint ugyanis "a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak tematikai és műfaji kötöttség nélkül a magyar irodalom bármely korszakából, stíluskorszakából, szerzőtől."

Hozzáteszik, hogy a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét, műrészlet esetében pedig nem elvárás a teljes mű ismerete

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.