Ennyi pontot érnek a középszintű érettségik az egyetemi felvételiben

Az érettségi vizsgákon elért százalékos eredmények csupán kétharmadát kaphatják meg felvételi pontokra váltva azok a diákok, akik 2025-ben középszintű érettségi vizsgát tesznek.

Székács Linda

Ahogy azzal részletesen foglalkoztunk, 2024-ben átalakultak a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai. Ennek részét képezi az is, hogy míg az emelt szintű érettségiken elért százalékot továbbra is teljesen mértékben felvételi pontokra váltják (tehát egy 70 százalékos emelt 70 pontot ér), addig középszinten csupán a százalék kétharmada jár. Egy 70 százalékos középszintű érettségi vizsgáért tehát 47 felvételi pont.

Ennek oka, hogy így is differenciálják az emelt- és középszintű érettségik közötti különbséget, és "jobban megérje" a diákoknak emelten érettségizni, mint középszinten.

Mutatjuk, hogyan váltják át a százalékokat pontokká:

A középszintű érettségi vizsga százalékos eredménye	Felvételi érettségi pontokként figyelembe vehető pontok száma
25	17
26	17
27	18
28	19
29	19
30	20
31	21
32	21
33	22
34	23
35	23
36	24
37	25
38	25
39	26
40	27
41	27
42	28
43	29
44	29
45	30
46	31
47	31
48	32
49	33
50	33
51	34
52	35
53	35
54	36
55	37
56	37
57	38
58	39
59	39
60	40
61	41
62	41
63	42
64	43
65	43
66	44
67	45
68	45
69	46
70	47
71	47
72	48
73	49
74	49
75	50
76	51
77	51
78	52
79	53
80	53
81	54
82	55
83	55
84	56
85	57
86	57
87	58
88	59
89	59
90	60
91	61
92	61
93	62
94	63
95	63
96	64
97	65
98	65
99	66
100	67

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás

PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből

A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Közoktatás

Tavalyhoz képest jóval többen kerültek be rövidített tanári képzésre

Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.

Érettségi-felvételi

Magyar Péter: Teljesen átalakítják a tankerületi rendszert, nyílt pályázaton választják ki az igazgatókat

Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

Évekkel a kirúgások után szólaltak meg a tiltakozó tanárok: „Ez egy gyász volt”

2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.