Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?

Influenza, kéz- és lábtörés: bármi megtörténhet még az érettségi előtt. Mutatjuk, mik a hiányzásra vonatkozó szabályok.

Talán azt kiemelnünk sem kell, hogy ne az érettségi előtt egy héttel próbáljatok ki valamilyen extrém sportot. Azonban megeshet, hogy önhibátokon kívül, valamilyen oknál fogva nem tudtok elmenni az vizsgára.

Az Oktatási Hivatal szerint abban az esetben, ha a diák, számára fel nem róható okból – például igazoltan betegség miatt - nem tud elmenni az írásbeli vizsgára, akkor lehetősége van pótló vizsgát tennie. A hiányzás igazolását az iskola vezetőjének kell benyújtani, aki dönt a pótvizsga elfogadásáról, vagy adott esetben annak elutasításáról. A pótló vizsga részleteit szintén az intézménnyel kell egyeztetni.

Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten.

Fontos tudni, hogy írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs. Így az elmulasztott írásbeli vizsgarészt csak szóbelivel lehet kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázónak két szóbeli vizsgát kell tennie. Ebben az esetben pedig a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott tárgyból az érettségi eredményt.

Ha azonban a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, akkor már csak javító vizsgára van lehetősége.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.