Így alakultak a pontok az 5 legnépszerűbb műszaki képzésen a 2024-es felvételin

Az idén felvételizetteknek már javában zajlik az első egyetemi szemeszterük, viszont sokan vannak, akik most fognak lassan egyetemet választani és azon belül is képzést. Mutatjuk milyen ponthatárt kellett megugrania a 2024-es felvételizőknek az öt legnépszerűbb műszaki képzésen.

  • Rodler Lili

Ahogy korábban a ponthatárok kihirdetésnél megírtuk, 120 990 jelentkező közül idén 11 635-en jelölték meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést a felsőoktatási felvételin. A legtöbben gépészmérnök alapképzésre szerettek volna bejutni, amit szorosan utána követett a villamosmérnöki képzés.

Akik idén fognak érettségizni, azoknak már kell lennie egy elképzelésnek, hogy milyen irányba szeretnének majd továbbtanulni, hiszen hamarosan meg kell jelöljék az általuk kiválasztott egyetemeken az adott képzéseket. A felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében Ehhez szeretnénk egy kis útmutatással szolgálni, hogy ha esetleg műszaki irányba gondolkodnátok.

Mutatjuk milyen ponthatárokat húztak a 2024-es felvételi TOP 5 műszaki képzésén a szakokat meghirdető egyetemek:

gépészmérnöki

  • BME: 341 pont
  • DE: 255 pont
  • PE: 247 pont
  • ELTE: 314 pont
  • SZTE: 212 pont

villamosmérnöki

  • BME: 320 pont
  • ME: 243 pont
  • OE-KVK: 270 pont
  • PTE: 347 pont
  • SZTE: 302 pont

építészmérnöki

  • BME: 398 pont
  • PTE: 343 pont
  • SZE: 385 pont
  • OE: 346 pont
  • DE: 258 pont

járműmérnöki

  • BME: 328 pont
  • DE: 253 pont
  • ME: 244 pont
  • NJE: 255 pont
  • SZE: 294 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 376 pont
  • DE: 264 pont
  • ME: 267 pont
  • OE: 234 pont
  • SZTE: 201 pont

A döntés elősegítésében nem csak a ponthatárok segíthetnek. Érdemes lehet az adott egyetem nyílt napjára is elmennetek.

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.