Október 11-én kezdődnek az őszi érettségik, a legtöbben előrehozott vizsgát tesznek

Mintegy 22 ezer diák érettségizik idén ősszel.

2024. október 11-én 8 órakor a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel elindulnak az őszi érettségik, amelyeket erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek meg. A vizsgákra az Oktatási Hivatal adatai alapján 22409 diák jelentkezett.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehet tenni. A jelentkezések alapján a legmagasabb az előrehozott (57,8%) és a szintemelő (29,9 %) vizsgák aránya, ezeket követik a javító (5,3%), a rendes (2,9%), az ismétlő (2,2%) és a kiegészítő (1,2%), valamint a pótló vizsgák (0,7%).

Szerencsére azoknak, akik a magyar nyelv és irodalommal kezdenek, még lesz egy hétvégéjük az írásbeli előtt, ugyanis ez a vizsga csak hétfőn, október 14-én, 8 órakor fog kezdődni. Az utolsó írásbelik – fizika, ének-zene – időpontja október 25-én lesz.

A szóbeli vizsgákra pedig majd csak november elején kerül sor. A 2024-es október-novemberi vizsgák időpontjait itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.