Október 11-én kezdődik a 2024-es őszi érettségi időszak. Összegyűjtöttünk mindent, amit fontos tudni az idei őszi érettségi vizsgákról.
Mikor kezdődnek és meddig tartanak?
Az őszi érettségi írásbeli vizsgái 2024-ben október 11-én kezdődnek és október 25-ig tartanak, a szóbeli vizsgák pedig középszinten november 7-11., emelt szinten november 18-22. között lesznek.
Az írásbelik pontos vizsgabeosztását itt láthatjátok:
Kik érettségizhetnek?
Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben tavasszal valamelyik tantárgyból nem mentetek el vizsgázni, azt most pótolhatjátok, vagy ha nem vagytok elégedettek a korábban kapott jegyetekkel, ami miatt a vágyott egyetemre vagy szakra sem sikerült bekerülnötök, ősszel javító vizsgát tehettek. Arra is van lehetőség továbbá, hogy ha valamelyik tantárgyból középszinten vizsgáztatok, most megpróbáljátok az emelt szintet.
Hol lesznek az érettségi vizsgák?
Míg tavasszal tulajdonképpen minden középiskolában érettségi vizsgák zajlanak, ősszel ezeket - a jóval kevesebb jelentkező miatt - csak meghatározott intézményekben szervezik meg.
Az őszi érettségit szervező intézmények listáját itt nézhetitek meg.
Kiknek kell érte fizetni?
Amennyiben
nektek nem kell fizetnetek az érettségiért.
Minden más esetben mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok, hiszen az érettségi vizsga ára középszintű vizsga esetén a minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgadíj középszinten tantárgyanként 40, emelt szinten pedig tantárgyanként 67 ezer forint.
Hol, hogyan érdemes készülni?
Az érettségire való készülést az Oktatási Hivatal számos hasznos dokumentummal és tájékoztatóval segíti, de érdemes elolvasnotok a vizsgaleírásokat, követelményeket, tételcímeket is.
A középszintű szóbeli érettségi vizsgák tételei iskolánként eltérnek, azokat a tanáraitoktól kapjátok meg. Az emelt szintű szóbelik tételcímeit viszont az Oktatási Hivatal tette közzé, azok mindenki számára egységesek.
A segédanyagokat ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
