A pótfelvételin is akadnak 400 fölötti ponthatárok - ilyen pontok kellettek a legnépszerűbb alapképzésekhez

Bár a meghirdetett képzések többsége önköltséges volt, akadtak a legnépszerűbb szakok esetében is állami ösztöndíjas férőhelyek, amiken ezúttal is magas ponthatárokat húztak. Mutatjuk, milyen pontokkal lehetett bekerülni az öt legnépszerűbb alapképzésre a 2024-es pótfelvételin.

  • Székács Linda

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetemre. Bár túl sok állami ösztöndíjas hely (ANA) nem volt, a pótfelvételizők 44 százaléka mégis valamilyen állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot. Mesterképzésre a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a 2024-es általános felvételi eljárás öt legnépszerűbb, pótfelvételin is meghirdetett alapszakján, zárójelben pedig, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indul:

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

mérnökinformatikus

  • BME (ANA): 340
  • SZTE (ANA): 425

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE (ANK): 398
  • BGE (ANK): 274
  • BME (ANK): 361

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.