A pótfelvételin is akadnak 400 fölötti ponthatárok - ilyen pontok kellettek a legnépszerűbb alapképzésekhez

Bár a meghirdetett képzések többsége önköltséges volt, akadtak a legnépszerűbb szakok esetében is állami ösztöndíjas férőhelyek, amiken ezúttal is magas ponthatárokat húztak. Mutatjuk, milyen pontokkal lehetett bekerülni az öt legnépszerűbb alapképzésre a 2024-es pótfelvételin.

  • Székács Linda

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetemre. Bár túl sok állami ösztöndíjas hely (ANA) nem volt, a pótfelvételizők 44 százaléka mégis valamilyen állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot. Mesterképzésre a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a 2024-es általános felvételi eljárás öt legnépszerűbb, pótfelvételin is meghirdetett alapszakján, zárójelben pedig, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indul:

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

mérnökinformatikus

  • BME (ANA): 340
  • SZTE (ANA): 425

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE (ANK): 398
  • BGE (ANK): 274
  • BME (ANK): 361

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.