A pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek az idei pótfelvételin

17 ezer jelentkezőből több mint 4700 jelentkezett valamilyen pedagógus szakra.

  • Székács Linda

Több mint 17 ezren adtak le jelentkezést valamelyik magyar egyetemre a 2024-es pótfelvételin - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, Varga-Bajusz Veronika szerint az idei pótfelvételi eljárásban a legtöbben - több mint 4700-an - valamilyen pedagógusképzésre adták be a jelentkezésüket, ami jóval meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők számát.

De népszerűek voltak az orvosi, informatikai és műszaki képzések is. Varga-Bajusz szerint a jelentkezők 65 százaléka munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott.

A pótfelvételizők 44 százaléka egyébként állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot. Mesterképzésre a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.