17 ezer jelentkezőből több mint 4700 jelentkezett valamilyen pedagógus szakra.
Több mint 17 ezren adtak le jelentkezést valamelyik magyar egyetemre a 2024-es pótfelvételin - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, Varga-Bajusz Veronika szerint az idei pótfelvételi eljárásban a legtöbben - több mint 4700-an - valamilyen pedagógusképzésre adták be a jelentkezésüket, ami jóval meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők számát.
De népszerűek voltak az orvosi, informatikai és műszaki képzések is. Varga-Bajusz szerint a jelentkezők 65 százaléka munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott.
A pótfelvételizők 44 százaléka egyébként állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot. Mesterképzésre a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
