Bölcsészettudományiból kevés, de műszakiból annál több egyetemen hirdettek állami ösztöndíjas képzéseket a fővárosi egyetemeken. Mutatjuk, hova jelentkezhettek ösztöndíjas helyekre a pótfelvételin, ha Budapesten szeretnétek tanulni.
Elkezdődött a 2024-es pótfelvételi, amelyen idén 32 egyetemen és főiskolán is hirdettek állami ösztöndíjas képzéseket. A felvételizőknek lehetőségük van agrár, hitéleti, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány és természettudomány képzési területek bizonyos szakjaira is jelentkezni. Emellett pedig 48 egyetem és főiskola hirdet mind a 15 képzési területen önköltséges finanszírozási formában képzéseket - tájékoztat a Felvi.hu.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Megnéztük, a budapesti egyetemeken milyen szakokon hirdettek állami ösztöndíjas képzéseket, és ezekből válogattunk most ki párat.
A pótfelvételi eljárásban szereplő összes képzés listáját itt tudjátok megnézni.
Ezekre az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésekre is jelentkezhettek a pótfelvételin:
ELTE:
BGE:
BME:
OE:
SE:
PPKE:
KRE:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
