Ilyenek voltak az idei öt legnépszerűbb műszaki képzés ponthatárai 2023-ban

Már csak néhány nap és kiderül, hogy milyen ponthatárokkal lehet bekerülni idén egyetemre. Iránymutatásként megnéztük, hogy tavaly milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb műszaki képzéseken.

  • Tornyos Kata

Az idei felsőoktatási felvételiben 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. A legnépszerűbb mérnökképzések között a 2024-es felvételin is megtartotta első helyét a gépészmérnöki. Ahogyan 2023-ban, úgy idén is a villamosmérnöki alapszak került a dobogó második fokára. Mutatjuk a tavalyi ponthatárokat.

gépészmérnöki

  • BME: 310 pont
  • DUE: 164 pont
  • NJE: 232 pont
  • ELTE: 320 (Szombathely)

villamosmérnöki

  • BME: 333 pont
  • SZE: 280 pont
  • SZTE: 282 pont

építészmérnöki

  • BME: 423 pont
  • DE: 344 pont
  • PTE: 365 pont

járműmérnöki

  • BME: 331 pont
  • NYE: 270 pont
  • SZE: 288 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 414 pont
  • MATE: 280 pont
  • OE: 264 pont
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az idei felvételi azonban lényegesen megváltozott, többek között már az érettségi pontokat is máshogyan számítják. Emiatt lehetnek eltérések a tavalyi ponthatárokhoz képest. Ebben a cikkünkben egy jogászhallgatóról olvashattok, akinek több mint tízzel csökkentek a felvételi pontjai tavalyhoz képest:
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.