Ilyenek voltak az idei öt legnépszerűbb műszaki képzés ponthatárai 2023-ban

Már csak néhány nap és kiderül, hogy milyen ponthatárokkal lehet bekerülni idén egyetemre. Iránymutatásként megnéztük, hogy tavaly milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb műszaki képzéseken.

  • Tornyos Kata

Az idei felsőoktatási felvételiben 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. A legnépszerűbb mérnökképzések között a 2024-es felvételin is megtartotta első helyét a gépészmérnöki. Ahogyan 2023-ban, úgy idén is a villamosmérnöki alapszak került a dobogó második fokára. Mutatjuk a tavalyi ponthatárokat.

gépészmérnöki

  • BME: 310 pont
  • DUE: 164 pont
  • NJE: 232 pont
  • ELTE: 320 (Szombathely)

villamosmérnöki

  • BME: 333 pont
  • SZE: 280 pont
  • SZTE: 282 pont

építészmérnöki

  • BME: 423 pont
  • DE: 344 pont
  • PTE: 365 pont

járműmérnöki

  • BME: 331 pont
  • NYE: 270 pont
  • SZE: 288 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 414 pont
  • MATE: 280 pont
  • OE: 264 pont
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az idei felvételi azonban lényegesen megváltozott, többek között már az érettségi pontokat is máshogyan számítják. Emiatt lehetnek eltérések a tavalyi ponthatárokhoz képest. Ebben a cikkünkben egy jogászhallgatóról olvashattok, akinek több mint tízzel csökkentek a felvételi pontjai tavalyhoz képest:
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.