Ilyenek voltak az idei öt legnépszerűbb műszaki képzés ponthatárai 2023-ban

Már csak néhány nap és kiderül, hogy milyen ponthatárokkal lehet bekerülni idén egyetemre. Iránymutatásként megnéztük, hogy tavaly milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb műszaki képzéseken.

  • Tornyos Kata

Az idei felsőoktatási felvételiben 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. A legnépszerűbb mérnökképzések között a 2024-es felvételin is megtartotta első helyét a gépészmérnöki. Ahogyan 2023-ban, úgy idén is a villamosmérnöki alapszak került a dobogó második fokára. Mutatjuk a tavalyi ponthatárokat.

gépészmérnöki

  • BME: 310 pont
  • DUE: 164 pont
  • NJE: 232 pont
  • ELTE: 320 (Szombathely)

villamosmérnöki

  • BME: 333 pont
  • SZE: 280 pont
  • SZTE: 282 pont

építészmérnöki

  • BME: 423 pont
  • DE: 344 pont
  • PTE: 365 pont

járműmérnöki

  • BME: 331 pont
  • NYE: 270 pont
  • SZE: 288 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 414 pont
  • MATE: 280 pont
  • OE: 264 pont
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az idei felvételi azonban lényegesen megváltozott, többek között már az érettségi pontokat is máshogyan számítják. Emiatt lehetnek eltérések a tavalyi ponthatárokhoz képest. Ebben a cikkünkben egy jogászhallgatóról olvashattok, akinek több mint tízzel csökkentek a felvételi pontjai tavalyhoz képest:
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.