Ha az általános felvételi eljárás során nem vesznek fel titeket egyetlen egyetemre se, de a szeptembert mindenképp szeretnétek valamelyik felsőoktatási intézményben kezdeni, még mindig lesz egy lehetőségetek. Mutatjuk, mikor indul a pótfelvételi.
A pótfelvételi eljárás során azok a felvételizők adhatnak le jelentkezést egyetlen egy, a pótfelvételin meghirdetett képzésre, akik az általános felvételin nem jelentkeztek a felsőoktatásba, vagy jelentkeztek, de nem jutottak be egyik megjelölt képzésre sem.
A pótfelvételi általában az általános felvételi eljárás végén, a ponthatárhúzást követő napokban indul és augusztus elejéig lehet leadni jelentkezést ugyanúgy az E-felvételi rendszerében, mint az általános felvételi eljárásban.
Ilyenkor az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján kis szerencsével találhattok majd néhány állami ösztöndíjas szakot és férőhelyet is.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
