Ennyien jelentkeztek bölcsészképzésekre a 2024-es felvételin

Hamarosan kiderül, kiket vesznek fel a magyar egyetemek szeptemberben induló képzéseikre. Mutatjuk, hányan jelöltek meg valamilyen bölcsészképzést a jelentkezési listájuk első helyén.

  • Székács Linda

Közel 14 ezer felvételiző jelölt meg a jelentkezési listája első helyén valamilyen bölcsészképzést a 2024-es felsőoktatási felvételiben. Alapképzésre 9663-an, mesterképzésre 4062-en jelentkeztek. 11 662 felvételiző állami ösztöndíjas képzésre készül, míg a költségtérítéses formát mindössze 2063-an jelölték meg.

A legnépszerűbb bölcsész alapképzés a pszichológia. Ezt összesen 4948 felvételiző jelölte meg, beleértve a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas forma mellett azokat is, akik levelező képzésre jelentkeztek és költségtérítéses formában is megjelölték a szakot.

Második helyre jóval kevesebb jelentkezővel az anglisztika került, amit 1060-an jelöltek meg. A harmadik legnépszerűbb bölcsészképzés pedig az elsőhelyes jelentkezők száma alapján 913 jelentkezővel a közösségszervezés lett.

Azt, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek - a felvételi listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.

Mikor érkeznek a ponthatárok?

Hamarosan az is kiderül, kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem bölcsészképzésén. A ponthatárhúzás július 24-én lesz, amiről itt az Eduline-on is beszámolunk majd nektek, és részletes elemzésekkel várunk titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.