Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Sőt, van olyan levelezős képzés, ahol a maximum ötszáz pont kellett a bejutáshoz
Idén is nagyon magas pontszám kellett a Budapesti Corvinus Egyetem alapképzéséhez, a nemzetközi gazdálkodás szakhoz legalább 478 pontra volt szükség.
Máshol is születtek extrém magas ponthatárok, mutatjuk a teljes listát:
Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474
Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 467 pont
Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 464 pont
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 460 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, állami): 460 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, állami): 455 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - kommunikáció-és médiatudomány (magyar nyelvű, állami): 444 pont
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
