Alig néhány hét maradt a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, milyen szempontok alapján állapítják meg ezeket.
Július 24-én kiderül, kik kezdik a következő tanévet valamelyik magyar egyetem képzésén.
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Számít
"A jelentkezők felvételi összpontszáma alapján intézményenként, szakonként kialakul egy egységes rangsor. Ennek és az intézmények kapacitásának alapján történik a ponthatárok megállapítása" - írja a felvételi tájékoztató.
A felvételi tájékoztató szerint alap- és osztatlan, valamint felsőoktatási szakképzésre az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, rendelkezik legalább középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal), megfelel a szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl: alkalmassági vizsga), rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten (emelt vagy közép), és az összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mesterképzésre azok a jelentkezők juthatnak be, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be a jelentkezési határidő végéig, van felsőfokú végzettségük (legalább alapszakos), teljesítik az egyetem által előírt feltételeket és a felvételi összpontszámuk eléri a megállapított ponthatárt.
Míg az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők pontszámait 500 pontos rendszerben, a mesterképzésekre jelentkezőkét csak 100 pontos rendszerben, egészen más követelmények és szempontok szerint számolják.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
