Letaszították dobogós helyéről a műszaki menedzser szakot, a vegyészmérnöki pedig felkerült a legnépszerűbb tíz műszaki képzés listájára.
Az idei felsőoktatási felvételiben 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél bár kevesebb, de számuk még mindig több ezer fővel magasabb, mint 2012 és 2022 között bármikor.
Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a jelentkezők 67%-a alapképzésre, 20%-a mesterképzésre, 10%-a osztatlan szakokra, 3 %-a pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A legnépszerűbb mérnökképzések között a 2024-es felvételin is megtartotta első helyét a gépészmérnöki. Ahogyan 2023-ban, úgy idén is a villamosmérnöki alapszak került a dobogó második fokára.
Fontos azonban megjegyezni, hogy OH statisztikáiban idén csak az első helyes jelentkezők számát tüntették fel. Az viszont nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. A teljes táblázatot ide kattintva tudjátok megtekinteni.
A nappali tagozatos és állami ösztöndíjas első helyes jelentkezők számait összesítve a 10 legnépszerűbb műszaki képzés az idei felvételiben a(z):
A listán szereplő műszaki képzések közül egyedül a gépészmérnöki szerepel az összesített top 10-es listán is, ahol a 9. helyre került.
749 első helyes jelentkezéssel idén a harmadik helyre került az építészmérnöki képzés, ami azért okozott meglepetést, ugyanis 2023-ban még csak a hatodik helyen szerepelt. A műszaki menedzser pedig a tavalyi harmadik helyről átkerült a 10-re.
Míg a 2023-as jelentkezésen a 10 legnépszerűbb szak között, utolsó helyen megtalálhattuk az élelmiszermérnökit, ez most nem került fel a listára. Úgy látszik idén a vegyészmérnöki alapszakot vonzóbbnak találták a felvételizők, ugyanis egyből a 8. helyre jutott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
