Mikor NEM érdemes sorrendet módosítani egyetemi felvételin?

Alig néhány hét múlva, július 10-én véget ér a 2024-es egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, mikor nem érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.

  • Székács Linda

Az ügyintézési időszak során amellett, hogy lehetőségetek van hiánypótlásra és az adataitok módosítására, egyszeri alkalommal módosíthatjátok a jelentkezési sorrendeteket. Mivel azonban ezt követően már nem lesz lehetőségetek a jelentkezési sorrendetek variálására, érdemes nagyon átgondolni, hogy mikor használjátok el ezt a lehetőségetek.

Ha például valami miatt megváltozott az elképzelésetek és egy a listátokban korábban hátrébb sorolt egyetemre vagy képzésre mennétek, mindenképp érdemes sorrendet módosítanotok. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy új képzést ilyenkor már nem vehettek fel a jelentkezési listátokba, tehát csak a meglévő jelentkezési helyeiteket tudjátok variálni.

Szintén érdemes lehet fontolóra venni a sorrendmódosítást akkor is, ha idő közben elköltöztetek, vagy költözés előtt álltok, és inkább egy olyan egyetemre mennétek, ami közelebb van az új lakhelyetekhez.

NEM érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani, ha

  • a jelentkezési listátok első helyén olyan képzés szerepel, ahol kötelező az alkalmassági vizsga, de ez nem sikerült nektek, vagy nem mentetek el rá. Ebben az esetben ugyanis erre a képzésre biztos, hogy nem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy ez a képzés a lista hányadik helyén szerepel.
  • meggondoltátok magatokat és valamelyik képzésre egyáltalán nem szeretnétek bekerülni. Sorrendmódosítás helyett ugyanis ilyenkor célszerűbb törölni az adott képzést.

A képzés törlése ugyanis nem zárja ki a sorrendmódosítás lehetőségét, így az utóbbira továbbra is lesz lehetőségetek, ha az utolsó pillanatban is módosítanátok a sorrendeteket.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.