Mikor NEM érdemes sorrendet módosítani egyetemi felvételin?

Alig néhány hét múlva, július 10-én véget ér a 2024-es egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, mikor nem érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.

  • Székács Linda

Az ügyintézési időszak során amellett, hogy lehetőségetek van hiánypótlásra és az adataitok módosítására, egyszeri alkalommal módosíthatjátok a jelentkezési sorrendeteket. Mivel azonban ezt követően már nem lesz lehetőségetek a jelentkezési sorrendetek variálására, érdemes nagyon átgondolni, hogy mikor használjátok el ezt a lehetőségetek.

Ha például valami miatt megváltozott az elképzelésetek és egy a listátokban korábban hátrébb sorolt egyetemre vagy képzésre mennétek, mindenképp érdemes sorrendet módosítanotok. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy új képzést ilyenkor már nem vehettek fel a jelentkezési listátokba, tehát csak a meglévő jelentkezési helyeiteket tudjátok variálni.

Szintén érdemes lehet fontolóra venni a sorrendmódosítást akkor is, ha idő közben elköltöztetek, vagy költözés előtt álltok, és inkább egy olyan egyetemre mennétek, ami közelebb van az új lakhelyetekhez.

NEM érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani, ha

  • a jelentkezési listátok első helyén olyan képzés szerepel, ahol kötelező az alkalmassági vizsga, de ez nem sikerült nektek, vagy nem mentetek el rá. Ebben az esetben ugyanis erre a képzésre biztos, hogy nem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy ez a képzés a lista hányadik helyén szerepel.
  • meggondoltátok magatokat és valamelyik képzésre egyáltalán nem szeretnétek bekerülni. Sorrendmódosítás helyett ugyanis ilyenkor célszerűbb törölni az adott képzést.

A képzés törlése ugyanis nem zárja ki a sorrendmódosítás lehetőségét, így az utóbbira továbbra is lesz lehetőségetek, ha az utolsó pillanatban is módosítanátok a sorrendeteket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.