Érettségi 2024: így osztályozzák a vizsgákat közép- és emelt szinten

Mutatjuk, hány százalékot kell elérnetek a ketteshez, hármashoz, négyeshez és ötöshöz a közép- és emelt szintű érettségiken.

  • Székács Linda

Június 5-én kezdődnek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák, június 17-én pedig a középszintűek. A szóbeli érettségik előtt azonban az iskolák megszervezik az írásbeli érettségi feladatlapok megtekintését, így mielőtt szóbelizni mentek, már tudni fogjátok, hogy hány pontot és hány százalékot értetek el az írásbelin.

A középszintű érettségiket így:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségi vizsgákat pedig így osztályozzák:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A középszintű érettségi vizsgákkal kapcsolatban nagyon fontos tudnivaló, hogy csak akkor mehettek szóbelizni, ha a teljesítményetek minden vizsgarészből elérte legalább a 12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a négy részből:

  • olvasott szövegértésből
  • hallott szövegértésből,
  • nyelvhelyességből, és
  • íráskészségből

álló nyelvi érettségik esetén ha az egyikből nem éritek el a 12 százalékot, akkor sajnos a többi vizsgarész eredményétől függetlenül nem vehettek részt a szóbeli vizsgán.

Ha viszont mindegyik vizsgaérszből eléritek a 12 százalékot, mehettek szóbelizni és javíthattok a korábban elért eredményeteken.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.