Minden, amit a pénteki spanyolérettségiről tudni kell

Május 24-én, pontban 8-kor kezdődik a spanyol írásbeli érettségi, aminek kapcsán mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. A mai spanyol érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Cervantes Intézetnek

A szabályok ugyan nem különböznek a franciától, amit tegnap írtak az érettségziők, de azért összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit a mai vizsga kapcsán tudni kell.

Míg a középszintű spanyol írásbelin 180 percet, addig emelt szinten 240 percet kaptok a vizsga megírására. Az előbbivel 117, az utóbbival pedig maximum 120 pontot szerezhettek.

Milyen részekből áll az írásbeli érettségi?

Minden idegen nyelvi érettségi írásbeli vizsgája – közép- és emelt szinten egyaránt – 4 részből áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, illetve íráskészség.

Olvasott szöveg értése

Ebben a részben például lehet: feleletválasztás, igaz-hamis kérdés, összepárosítás, csoportosítás, kiemelt részek helyének azonosítása, sorba állítása, kiegészítés, illetve rövidebb választ igénylő kérdések is. Ezeknél a feladatoknál arra lesznek kíváncsiak, hogy mennyire tudjátok megérteni a mindennapokban előforduló, különböző fajtájú szövegeket.

Nyelvhelyesség

A feladatokkal azt mérik fel, megvan-e az adott szintnek megfelelő szókincsetek, mennyire ismeritek a nyelvtant, a szavak és kifejezések pontos jelentését, illetve a kommunikációs használatát. Fel kell tudnotok ismerni a gyakran használt szerkezeteket, formákat.

Előfordulhat, hogy ennél a résznél hiányos mondatokat vagy szövegeket kell kiegészítenetek úgy, hogy négy válaszlehetőséget kaptok mellé. Lehet kiemelt mondatrészek helyének azonosítása is, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) beillesztése a szövegbe, illetve a szöveg átalakítása megadott szempontok alapján.

Hallott szöveg értése

Ebben a vizsgarészben meg kell érteni az elhangzottak lényegét, követni annak a gondolatmenetét és megérteni belőle a konkrétumokat, valamint az információkat. A feladatok hanganyagai lehetnek például pályaudvaron, repülőtéren, áruházban bemondott közlemények, üzenetrögzítők, menetrendek, nyitvatartások vagy más rögzített telefonos szövegek, nyilvános helyeken elhangzó utasítások, rádiós és más médiából származó hírek, reklámok, időjárás-jelentések, beszélgetések.

A feladatsor mindkét szinten 2-3 szövegből és ugyanennyi feladatból fog állni. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-10 perc. A szabályoknak megfelelően, a szövegeket minden esetben kétszer hallgathatjátok meg.

Íráskészség

Ennél a résznél két feladatot kell megoldanotok középszinten, egy rövidebb és egy hosszabb szöveget kell alkotni, emelten is ez a feladat, de nagyobb terjedelemben. Ezzel arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni magatokat, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Hogyan áll össze a pontozás?

Középszintű vizsgánál

  • az olvasott szöveg értése 60 perces és maximum 33 pontos,
  • a nyelvhelyesség 30 perces és 18 pontos,
  • a hallott szöveg értése szintén 30 perces és 33 pontot ér,
  • az íráskészség pedig 60 percből áll és 33 pontos.

A szóbelin pedig szintén 33 pontot kaphattok, így áll össze a maximum 150 pont. Emelt szinten minden részért 30 pont jár.

Emelt szintű vizsgánál az első részre 70, a másodikra 50, a harmadikra 30, és a negyedik részre 90 perc jut. Mindegyikre pedig maximum 30-30 pontot lehet kapni.

Lehet-e segédeszközöket használni?

Lehet, de csak az írásbeli vizsga IV. részénél (íráskészség), ahol a nyomtatott szótár használata engedélyezett.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.