Könnyebb lehet az idei kémiaérettségi?

Az idei év az első, amikor a diákok az új, 2020-as Nat szerint vizsgáznak kémiából is. Mutatjuk a legfontosabb változásokat. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

Bár az új Nat miatt a kémiaérettségi is valamelyest változott, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karával együttműködő partner középiskolákban dolgozó szaktanárok kiemelték, hogy a kémiaérettségi szerkezete érdemben nem módosult: a számolási és elméleti feladatok arányai, valamint a szerves-szervetlen és általános kémiai arányok is a korábbihoz hasonlóak maradtak.

A tematikával kapcsolatban azonban megjegyezték, hogy több középszintű téma átkerült emelt szintre, ami miatt várhatóan az idei középszintű kémiaérettségi könnyebb lesz, ráadásul az eddigi 2 óra helyett idén már 2,5 órát kapnak a diákok a feladatsorra.

A feladattípusok a korábbi évekhez képest nem változtak: továbbra is várható számításos feladat, esettanulmány, egyszerű választásos teszt feladat és kísérletelemző feladatsor a kémiaéretttségin.

A diákok az írásbelin mind emelt, mint pedig középszinten segédeszközként használhatják a függvénytáblázatot, a periódusos rendszert, valamint szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

A kémiaérettségivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.