Nem örültek a sok térképnek, az esszékről megoszlanak a vélemények – középszinten vizsgázókat kérdeztünk a töriérettségiről

Befejezték a töriérettségit a középszinten vizsgázók. Mutatjuk, hogy mit gondolnak a feladatsorról.

  • Eduline

Történelemből középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák adott számot a tudásáról. A középszintű töriérettségi első részében a rövid feladatok többek között a kereszténység elterjedésével, a barokk stílussal és az ipari forradalommal foglalkoztak. A rövid esszé témái idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása volt, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írniuk az érettségizőknek.

Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

"A tesztfeladatos rész kicsit húzós volt, de az esszék nagyon barátságosak és könnyűek voltak"

- mondta a Zalaegerszegen érettségiző Eszter, aki szerint a rövid feladatok kicsit nehezebbek voltak, mint, amire számított, nem örült a sok térképnek. Számára a második feladvány volt a legnehezebb, ahol egy vaktérkép és források segítségével kellett felismerni a településeket. A másik reformkori, térképes feladat is kihívást jelentett neki.

A budapesti iskolában érettségiző Fanni szerint a magyarhoz és matekhoz képest könnyű volt a töriérettségi első része, azt az első világháborúhoz kapcsolódó feladatot leszámítva, amiben a nagyhatalmakat kellett felismerni egy forrásrészlet alapján. Fanninak ezt a részt az írásbeli előtt nem sikerült átnéznie, elmondása szerint okozott neki ez a feladat gondot.

Az esszéknél mindketten az Erdélyi fejedelemségről és a második világháborúról írtak, Eszter szerint nagy segítség volt az atlasz, mert rengeteg dolgot talált benne az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyairól. Hallott olyan diákokról, akik a másik párosítás mellett döntöttek, főleg azért, mert a gazdasági rendszerváltoztatásról több mindent tudtak, mint Erdélyről, viszont szerinte az angol alkotmányos monarchiáról szóló feladat kihívást jelenthetett nekik. Fanni szerint a világháborús esszé teljesen korrekt volt, viszont az Erdélyről szólóhoz kevésbé tudott hozzászólni, de szerencsére a feladatban szereplő forrásokat fel tudta használni a szövegéhez.

"Az első tesztfeladatok korrektek voltak, lefedték a tananyagot, viszont kellett hozzá lexikális tudás"

- nyilatkozta lapunknak Szilveszter, aki egy miskolci gimnáziumban érettségizik. Szerinte a rövid feladatoknál azt kapták, amire számítottak, azonban az atlasz kevés volt ahhoz, hogy jól meg lehessen írni őket.

Az esszékről neki már más véleménye volt, mint az előtte megszólalóknak. Elmondása szerint ugyanis azok közül mindegyik feladat nehéz volt, emellett más típusú feladatokra is számított. Ellentétben a többi megkérdezettől, Szilveszter az angol alkotmányos monarchiát és Magyarország rendszerváltoztatását választotta. Az utóbbinál a diák szerint nehéz volt a diagramokról levonni a következtetéseket, illetve annak történelmi hátterét leírni. Az Erdélyi Fejedelemséget viszont túl komplexnek találta ahhoz, hogy jól meg tudja írni.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.