Mutatjuk, milyennek látta a töritanár az idei érettségi esszétémáit. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.
A rövid esszé témája idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehet, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek. Középszinten ezek közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
Mivel a diákoknak a választás során arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig az 1849 utánihoz, ezért vagy:
fejthették ki részletesen az érettségizők.
Az általunk megkérdezett szaktanár azt mondta, hogy az angol alkotmányos monarchián sokan elcsúszhatnak, ha "elkalandoznak" és nem kellően fókuszálnak a kérdésre. A második világháború kirobbanása a történelemtanár szerint hálás téma, hiszen a diákok körülbelül 60-70 százaléka jól ismeri ezt az időszakot. Ugyanakkor ebben az esetben az lesz számukra a nagy kihívás, hogy sűrítsék a mondanivalójukat és beleférjenek a terjedelembe.
A hosszú esszék közül az Erdélyi Fejedelemségnél jól használhatóak a források, de az atlasz is sokat segíthet a diákoknak, ugyanakkor a szakszavak, kifejezések pontos használata gondot okozhat. A gazdasági rendszerváltoztatás ehhez képest nehezebb témának tűnik, hiszen a történelemtanár szerint erre már sok esetben nem jut annyi idő, arról nem is beszélve, hogy ennél a témakörnél a tananyagban inkább a politikai rendszerváltozáson van a hangsúly.
A történelemtanár arra tippel, hogy a fentiek miatt a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választja.
A rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas, amire az érettségizőknek figyelniük kell, különben pontot vonnak le tőlük. A diákok a második részre az elsőhöz hasonlóan 50 pontot kaphatnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
