Nem okozhatnak nagy gondot az esszétémák a diákoknak, de egy-két apróságon el tudnak csúszni

Mutatjuk, milyennek látta a töritanár az idei érettségi esszétémáit. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.

A rövid esszé témája idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehet, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek. Középszinten ezek közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

Mivel a diákoknak a választás során arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig az 1849 utánihoz, ezért vagy:

  • az angol alkotmányos monarchiát és a gazdasági rendszerváltoztatást
  • vagy a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemség etnikai viszonyait

fejthették ki részletesen az érettségizők.

Az általunk megkérdezett szaktanár azt mondta, hogy az angol alkotmányos monarchián sokan elcsúszhatnak, ha "elkalandoznak" és nem kellően fókuszálnak a kérdésre. A második világháború kirobbanása a történelemtanár szerint hálás téma, hiszen a diákok körülbelül 60-70 százaléka jól ismeri ezt az időszakot. Ugyanakkor ebben az esetben az lesz számukra a nagy kihívás, hogy sűrítsék a mondanivalójukat és beleférjenek a terjedelembe.

A hosszú esszék közül az Erdélyi Fejedelemségnél jól használhatóak a források, de az atlasz is sokat segíthet a diákoknak, ugyanakkor a szakszavak, kifejezések pontos használata gondot okozhat. A gazdasági rendszerváltoztatás ehhez képest nehezebb témának tűnik, hiszen a történelemtanár szerint erre már sok esetben nem jut annyi idő, arról nem is beszélve, hogy ennél a témakörnél a tananyagban inkább a politikai rendszerváltozáson van a hangsúly.

A történelemtanár arra tippel, hogy a fentiek miatt a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választja.

A rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas, amire az érettségizőknek figyelniük kell, különben pontot vonnak le tőlük. A diákok a második részre az elsőhöz hasonlóan 50 pontot kaphatnak.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.