Mutatjuk, milyennek látta a töritanár az idei érettségi esszétémáit. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.
A rövid esszé témája idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehet, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek. Középszinten ezek közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
Mivel a diákoknak a választás során arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig az 1849 utánihoz, ezért vagy:
fejthették ki részletesen az érettségizők.
Az általunk megkérdezett szaktanár azt mondta, hogy az angol alkotmányos monarchián sokan elcsúszhatnak, ha "elkalandoznak" és nem kellően fókuszálnak a kérdésre. A második világháború kirobbanása a történelemtanár szerint hálás téma, hiszen a diákok körülbelül 60-70 százaléka jól ismeri ezt az időszakot. Ugyanakkor ebben az esetben az lesz számukra a nagy kihívás, hogy sűrítsék a mondanivalójukat és beleférjenek a terjedelembe.
A hosszú esszék közül az Erdélyi Fejedelemségnél jól használhatóak a források, de az atlasz is sokat segíthet a diákoknak, ugyanakkor a szakszavak, kifejezések pontos használata gondot okozhat. A gazdasági rendszerváltoztatás ehhez képest nehezebb témának tűnik, hiszen a történelemtanár szerint erre már sok esetben nem jut annyi idő, arról nem is beszélve, hogy ennél a témakörnél a tananyagban inkább a politikai rendszerváltozáson van a hangsúly.
A történelemtanár arra tippel, hogy a fentiek miatt a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választja.
A rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas, amire az érettségizőknek figyelniük kell, különben pontot vonnak le tőlük. A diákok a második részre az elsőhöz hasonlóan 50 pontot kaphatnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
