Ha még nem tettétek meg, hétvégén nézzétek át az érettségi mintafeladatsorait

Mutatjuk, hol éritek el őket.

  • Székács Linda

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségikkel pénteken hivatalosan is elkezdődött az idei érettségi időszak. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a következő hetekben az ország 1161 vizsgahelyszínén több mint 112 700-an vizsgáznak.

  • Május 6-án magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472-en, emelt szinten pedig 2066-an.
  • Május 7-én matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an.
  • Május 8-án történelemből középszinten 68 802-en, emelt szinten 7679-en.
  • Május 9-én angolból középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en;
  • május 10-én pedig német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.

Az idei érettségik ráadásul több szempontból is különböznek majd a korábbi évek feladatlapjaitól, hiszen idén vizsgáznak először azok a diákok, akik a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanultak.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az új írásbeli érettségikhez való felkészüléshez az Oktatási Hivatal korábban tantárgyankét 1-1 mintafeladatsort állított össze közép- és emelt szinten egyaránt. Ezeket innen tölthetitek le.

Ha még nem töltöttétek ki őket, javasoljuk, hogy a hétvége folyamán nézzétek át őket, hogy senkit ne érjen meglepetés a jövő heti érettségiken. Ne felejtsetek el ugyanakkor pihenni és kikapcsolódni sem, hiszen sok múlhat azon, hogy fáradtan vagy kipihenten érkeztek az írásbelikre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.