Központilag meghatározott előzetes ponthatárok és minimumponthatárok már nincsenek, de az egyetemek dönthetnek úgy, hogy néhány szakra nem lehet egy bizonyos pontszám alatt bekerülni.
A felvételi rendszer átalakítása miatt már tavaly sem volt központilag meghatározott minimumponthatár az alap, osztatlan- és mesterképzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. De a "központi, előzetes" ponthatárok is megszűntek azon a negyven szakon, amire 2023 előtt csak egy előzetesen meghúzott minimumponthatár megugrásával lehetett bekerülni. Ez a legnépszerűbb alapszakokon minimum 400 pont is lehetett.
Ilyen volt például az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem és a szabad bölcsészet képzés is, de a tanári szakokon is húztak előzetes ponthatárokat.
Tavaly óta azonban az egyetemek saját hatáskörben dönthetik el, hogy meghatároznak-e valamilyen előzetes pontszámlimitet, ami alatt nem kerülhet be hozzájuk egy adott szakra felvételiző jövendőbeli hallgató. A felsőoktatási intézmények pedig rendelkeznek is erről. A Budapesti Corvinus Egyetemen például a magyar és angol nyelvű, nappali tagozatos, államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan alapszakára 400 pont alatt idén sem lehet bekerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig szinte az összes képzésre 320 pont a minimumponthatár.
Azt, hogy van-e valamilyen előzetes minimumponthatár azon az egyetemen és szakon, amire jelentkeztetek, a felvi.hu szakkeresőjében tudjátok megnézni.
Először is pipáljátok be, hogy alap-, mester- vagy oszatlan képzésre jelentkeztek, vagy esetleg felsőoktatási szakképzésre, majd írjátok be a szak nevét, válasszátok ki az egyetemet, a munkarendet és a finanszírozási formát. Megadhatjátok továbbá a képzés telephelyét, nyelvét, a képzésterületet és az érettségi követelményeket is, de tapasztalataink szerint a kereső ezek nélkül is működik.
Ha ezek megvannak, kattintsatok a "keresés" gombra és a szakok listájájában látjátok majd, hogy van-e minimumpont a választott képzésen, és ha igen, akkor mennyi.
A szakkeresőt ide kattintva éritek el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
