Központilag meghatározott előzetes ponthatárok és minimumponthatárok már nincsenek, de az egyetemek dönthetnek úgy, hogy néhány szakra nem lehet egy bizonyos pontszám alatt bekerülni.
A felvételi rendszer átalakítása miatt már tavaly sem volt központilag meghatározott minimumponthatár az alap, osztatlan- és mesterképzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. De a "központi, előzetes" ponthatárok is megszűntek azon a negyven szakon, amire 2023 előtt csak egy előzetesen meghúzott minimumponthatár megugrásával lehetett bekerülni. Ez a legnépszerűbb alapszakokon minimum 400 pont is lehetett.
Ilyen volt például az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem és a szabad bölcsészet képzés is, de a tanári szakokon is húztak előzetes ponthatárokat.
Tavaly óta azonban az egyetemek saját hatáskörben dönthetik el, hogy meghatároznak-e valamilyen előzetes pontszámlimitet, ami alatt nem kerülhet be hozzájuk egy adott szakra felvételiző jövendőbeli hallgató. A felsőoktatási intézmények pedig rendelkeznek is erről. A Budapesti Corvinus Egyetemen például a magyar és angol nyelvű, nappali tagozatos, államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan alapszakára 400 pont alatt idén sem lehet bekerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig szinte az összes képzésre 320 pont a minimumponthatár.
Azt, hogy van-e valamilyen előzetes minimumponthatár azon az egyetemen és szakon, amire jelentkeztetek, a felvi.hu szakkeresőjében tudjátok megnézni.
Először is pipáljátok be, hogy alap-, mester- vagy oszatlan képzésre jelentkeztek, vagy esetleg felsőoktatási szakképzésre, majd írjátok be a szak nevét, válasszátok ki az egyetemet, a munkarendet és a finanszírozási formát. Megadhatjátok továbbá a képzés telephelyét, nyelvét, a képzésterületet és az érettségi követelményeket is, de tapasztalataink szerint a kereső ezek nélkül is működik.
A szakkeresőt ide kattintva éritek el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
