Itt nézhetitek meg, van-e minimumponthatár azon a szakon, amire jelentkeztetek

Központilag meghatározott előzetes ponthatárok és minimumponthatárok már nincsenek, de az egyetemek dönthetnek úgy, hogy néhány szakra nem lehet egy bizonyos pontszám alatt bekerülni.

  • Székács Linda

A felvételi rendszer átalakítása miatt már tavaly sem volt központilag meghatározott minimumponthatár az alap, osztatlan- és mesterképzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. De a "központi, előzetes" ponthatárok is megszűntek azon a negyven szakon, amire 2023 előtt csak egy előzetesen meghúzott minimumponthatár megugrásával lehetett bekerülni. Ez a legnépszerűbb alapszakokon minimum 400 pont is lehetett.

Ilyen volt például az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem és a szabad bölcsészet képzés is, de a tanári szakokon is húztak előzetes ponthatárokat.

Tavaly óta azonban az egyetemek saját hatáskörben dönthetik el, hogy meghatároznak-e valamilyen előzetes pontszámlimitet, ami alatt nem kerülhet be hozzájuk egy adott szakra felvételiző jövendőbeli hallgató. A felsőoktatási intézmények pedig rendelkeznek is erről. A Budapesti Corvinus Egyetemen például a magyar és angol nyelvű, nappali tagozatos, államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan alapszakára 400 pont alatt idén sem lehet bekerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig szinte az összes képzésre 320 pont a minimumponthatár.

 

Képernyőfotó

Azt, hogy van-e valamilyen előzetes minimumponthatár azon az egyetemen és szakon, amire jelentkeztetek, a felvi.hu szakkeresőjében tudjátok megnézni.

Először is pipáljátok be, hogy alap-, mester- vagy oszatlan képzésre jelentkeztek, vagy esetleg felsőoktatási szakképzésre, majd írjátok be a szak nevét, válasszátok ki az egyetemet, a munkarendet és a finanszírozási formát. Megadhatjátok továbbá a képzés telephelyét, nyelvét, a képzésterületet és az érettségi követelményeket is, de tapasztalataink szerint a kereső ezek nélkül is működik.

 

Képernyőfotó

Ha ezek megvannak, kattintsatok a "keresés" gombra és a szakok listájájában látjátok majd, hogy van-e minimumpont a választott képzésen, és ha igen, akkor mennyi.

A szakkeresőt ide kattintva éritek el.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.