Központilag meghatározott előzetes ponthatárok és minimumponthatárok már nincsenek, de az egyetemek dönthetnek úgy, hogy néhány szakra nem lehet egy bizonyos pontszám alatt bekerülni.
A felvételi rendszer átalakítása miatt már tavaly sem volt központilag meghatározott minimumponthatár az alap, osztatlan- és mesterképzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. De a "központi, előzetes" ponthatárok is megszűntek azon a negyven szakon, amire 2023 előtt csak egy előzetesen meghúzott minimumponthatár megugrásával lehetett bekerülni. Ez a legnépszerűbb alapszakokon minimum 400 pont is lehetett.
Ilyen volt például az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem és a szabad bölcsészet képzés is, de a tanári szakokon is húztak előzetes ponthatárokat.
Tavaly óta azonban az egyetemek saját hatáskörben dönthetik el, hogy meghatároznak-e valamilyen előzetes pontszámlimitet, ami alatt nem kerülhet be hozzájuk egy adott szakra felvételiző jövendőbeli hallgató. A felsőoktatási intézmények pedig rendelkeznek is erről. A Budapesti Corvinus Egyetemen például a magyar és angol nyelvű, nappali tagozatos, államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan alapszakára 400 pont alatt idén sem lehet bekerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig szinte az összes képzésre 320 pont a minimumponthatár.
Azt, hogy van-e valamilyen előzetes minimumponthatár azon az egyetemen és szakon, amire jelentkeztetek, a felvi.hu szakkeresőjében tudjátok megnézni.
Először is pipáljátok be, hogy alap-, mester- vagy oszatlan képzésre jelentkeztek, vagy esetleg felsőoktatási szakképzésre, majd írjátok be a szak nevét, válasszátok ki az egyetemet, a munkarendet és a finanszírozási formát. Megadhatjátok továbbá a képzés telephelyét, nyelvét, a képzésterületet és az érettségi követelményeket is, de tapasztalataink szerint a kereső ezek nélkül is működik.
A szakkeresőt ide kattintva éritek el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
