Mikor derülnek ki a felvételi ponthatárok az egyetemeken?

Mutatjuk, mi vár a felvételizőkre a jelentkezés után.

  • Eduline

A felvételi eljárás során várhatóan 2024. július 24-én hozzák nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat – tájékoztat róla a felvi.hu.

Miután kikerültek a ponthatárok, a Hivatal elkészíti a felvételizők besorolási határozatát, amely tartalmazza, hogy melyik képzésen kezdhetitek el a tanulmányaitokat szeptemberben. Ezt legkésőbb augusztus 1-ig kell megkapnotok az E-felvételin keresztül.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Fontos azonban tudnotok, hogy az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat.

A ponthatárok megállapítása után, ha megadtátok a mobilszámotokat, akkor sms-ben is tájékoztatnak majd a besorolás eredményéről. Ez azonban még nem tekinthető hivatalos értesítésnek, azt csak az előbb említett határozat tartalmazhatja.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.