Érettségi 2024: ilyen segédeszközöket használhattok a történelem vizsgán

Bizonyos tárgyakból közép- és emelt szinten is használhattok segédeszközöket. Ilyen szabályok vonatkoznak a történelemre.

  • Tornyos Kata

A középszintű vizsga írásbeli részénél használható történelmi atlasz, ezt a vizsgázóknak kell magukkal vinniük. Emelt szinten pedig csak az írásbeli második részénel, vagyis az esszéknél használható. Szóbelin a vizsgáztató készít be a terembe legalább három példányt.

Felhívják a figyelmet, hogy kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható.

A jogszabályi feltételeknek megfelelő atlaszok az alábbiak:

  • Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903
  • Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1
  • Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2
  • Történelmi ATLASZ középiskolásoknak OH-TOR912ATL

– olvasható az érettségi tájékoztatóban.

Nemsokára kezdődik a tavaszi szünet, azonban az érettségiző diákoknak ez az időszak a felkészülésről fog szólni. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos dátumot, amit tavasszal érdemes észben tartani:

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.