A legkomolyabb középiskolákban szóban is meghallgatják a hozzájuk jelentkezőket.
Március 4-én kezdődtek és egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésekre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.
A szóbeli felvételi nem minden iskolában része a felvételi követelménynek. Vannak intézmények, ahol csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe, míg máshol megkövetelték az írásbeli központi felvételi megírását is, a legkomolyabb középiskolákban pedig szóban is meghallgatják a hozzájuk jelentkezőket.
Vannak intézmények, ahova a szóbeli vizsgára csak azokat a tanulókat hívják be, akik a központi írásbelin elég pontot értek el ahhoz, hogy legyen esélyük bekerülni a választott intézménybe. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba jelentkezőket például az iskola tájékoztatója alapján csak akkor hívják be a szóbeli vizsgára, ha az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 87-et, de legfeljebb 95,5 pontot értek el. Akinek ennél több pontja van, az felmentést kap a szóbeli alól.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
