Mutatjuk, hol volt a legnagyobb a verseny.
Bár azt még nem tudjuk, hogy idén hányan, tavaly viszont több mint 126 ezren felvételiztek valamelyik magyar főiskolára vagy egyetemre. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia voltak, a mesterszakok esetében pedig taroltak a tanári képzések, a vezetés és szervezés, és szintén a pszichológia.
A legnépszerűbb egyetem a 31 781 jelentkezőt vonzó Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, amit a Debreceni Egyetem követett 19 676 jelentkezővel, majd a Szegedi Tudományegyetem 17 876 jelentkezővel. Ha viszont kifejezetten az egyetemi karokat nézzük, nagy az eltérés a legnépszerűbb egyetemek és a legnépszerűbb egyetemi karok között, a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemi kar ugyanis a népszerű gazdasági képzések miatt a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügy és Számvitel Kara volt összesen 8776 jelentkezővel, akik közül 3405-en jelölték meg első helyen az intézményt.
Ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, majd a BGE Külkereskedelmi Kara.
A tíz legnépszerűbb egyetemi kar listája 2023-ban a következő volt:
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
