Mutatjuk, mi a feltétele annak, hogy megkapjátok az érte járó intézményi pontot.
Bár az idei évben már nem központi követelmény, bizonyos egyetemek bizonyos szakjain továbbra is kérnek emelt szintű érettségit, ahol pedig nem, ott továbbra is pontokkal jutalmazzák annak meglétét. Ennek viszont teljesítenetek kell azt a feltételt, hogy az emelt szintű érettséginek legalább 45 százalékosnak kell lennie. Ha az elért eredményetek alatta van, akkor sajnos nem kaphatjátok meg a többletpontot, vagyis intézményi pontot érte.
Az idei évtől egyébként egyetemenként eltérő, hogy hány ponttal jutalmazzák a tanulmányi és versenyeredményeket, vagy hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak például a tartós betegségekre, hátrányos helyzetre. A pontszámításról ide kattintva olvashattok bővebben, az intézményi pontok rendszeréről pedig az alábbi táblázatban, az intézmény nevére kattintva tájékozódhattok bővebben:
A felvételi rendszer átalakításának köszönhetően 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek arról, mire és hány többletpontot adnak a jelentkezőknek, ennek köszönhetően pedig néhány helyen egészen furcsa dolgok is többletpontokat érnek.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
