Felvételi 2024: milyen szakokon kell gyakorlati vizsgát tenni?

A felsőoktatási felvételi során a legtöbb képzésnél általában nem tartanak felvételi vizsgákat. Egyes szakokon azonban nem a középiskolai vagy az érettségi eredmények számítanak. Van, ahol a gyakorlati vizsga eredményén múlik a sikeres felvételi.

Az egyetemeken alapvetően a felvételi pontokat a középiskolai és az érettségi eredményei, valamint egyes esetekben az előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredményei határozzák meg.

A felvi.hu aktuális felvételi tájékoztatója szerint vannak kivételek, ahol a felvételi pontokat kizárólag a gyakorlati vizsga eredményei alapján kell megállapítani.

A felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsgát a következő szakokon kötelező teljesíteni:

  • művészet képzési terület minden szakján
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján
  • művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület)
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján
  • a pedagógusképzés képzési terület óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és szakoktató szakján és az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szakon

Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont lehet szerezni. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok és a kötelező többletpont hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – teszi hozzá a felvételi tájékoztató.

A legnagyobb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között, hogy míg az előbbinél csak „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kaptok, addig az utóbbi befolyásolni fogja a felvételi pontszámaitokat.

Mikor lesznek a vizsgák?

A vizsgaidőpontok egyetemenként eltérőek, egyes szakokon akár többnaposak is lehetnek. Ezeknek a pontos dátumairól a felvi.hu oldalán az intézményi meghirdetéseknél, illetve az egyetemek oldalain tudtok tájékozódni.

Előfordulhat, hogy két vagy több intézmény vizsganapjai ütköznek egymással, ilyen esetben érdemes felvenni a kapcsolatot az érintett intézményekkel.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.