Felvételi 2024: milyen szakokon kell gyakorlati vizsgát tenni?

A felsőoktatási felvételi során a legtöbb képzésnél általában nem tartanak felvételi vizsgákat. Egyes szakokon azonban nem a középiskolai vagy az érettségi eredmények számítanak. Van, ahol a gyakorlati vizsga eredményén múlik a sikeres felvételi.

Az egyetemeken alapvetően a felvételi pontokat a középiskolai és az érettségi eredményei, valamint egyes esetekben az előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredményei határozzák meg.

A felvi.hu aktuális felvételi tájékoztatója szerint vannak kivételek, ahol a felvételi pontokat kizárólag a gyakorlati vizsga eredményei alapján kell megállapítani.

A felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsgát a következő szakokon kötelező teljesíteni:

  • művészet képzési terület minden szakján
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján
  • művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület)
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján
  • a pedagógusképzés képzési terület óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és szakoktató szakján és az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szakon

Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont lehet szerezni. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok és a kötelező többletpont hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – teszi hozzá a felvételi tájékoztató.

A legnagyobb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között, hogy míg az előbbinél csak „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kaptok, addig az utóbbi befolyásolni fogja a felvételi pontszámaitokat.

Mikor lesznek a vizsgák?

A vizsgaidőpontok egyetemenként eltérőek, egyes szakokon akár többnaposak is lehetnek. Ezeknek a pontos dátumairól a felvi.hu oldalán az intézményi meghirdetéseknél, illetve az egyetemek oldalain tudtok tájékozódni.

Előfordulhat, hogy két vagy több intézmény vizsganapjai ütköznek egymással, ilyen esetben érdemes felvenni a kapcsolatot az érintett intézményekkel.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.