Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felsőoktatási felvételi során a legtöbb képzésnél általában nem tartanak felvételi vizsgákat. Egyes szakokon azonban nem a középiskolai vagy az érettségi eredmények számítanak. Van, ahol a gyakorlati vizsga eredményén múlik a sikeres felvételi.
Az egyetemeken alapvetően a felvételi pontokat a középiskolai és az érettségi eredményei, valamint egyes esetekben az előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredményei határozzák meg.
A felvi.hu aktuális felvételi tájékoztatója szerint vannak kivételek, ahol a felvételi pontokat kizárólag a gyakorlati vizsga eredményei alapján kell megállapítani.
A felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsgát a következő szakokon kötelező teljesíteni:
Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont lehet szerezni. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok és a kötelező többletpont hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – teszi hozzá a felvételi tájékoztató.
A legnagyobb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között, hogy míg az előbbinél csak „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kaptok, addig az utóbbi befolyásolni fogja a felvételi pontszámaitokat.
Mikor lesznek a vizsgák?
A vizsgaidőpontok egyetemenként eltérőek, egyes szakokon akár többnaposak is lehetnek. Ezeknek a pontos dátumairól a felvi.hu oldalán az intézményi meghirdetéseknél, illetve az egyetemek oldalain tudtok tájékozódni.
Előfordulhat, hogy két vagy több intézmény vizsganapjai ütköznek egymással, ilyen esetben érdemes felvenni a kapcsolatot az érintett intézményekkel.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.