A felsőoktatási felvételi során a legtöbb képzésnél általában nem tartanak felvételi vizsgákat. Egyes szakokon azonban nem a középiskolai vagy az érettségi eredmények számítanak. Van, ahol a gyakorlati vizsga eredményén múlik a sikeres felvételi.
Az egyetemeken alapvetően a felvételi pontokat a középiskolai és az érettségi eredményei, valamint egyes esetekben az előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredményei határozzák meg.
A felvi.hu aktuális felvételi tájékoztatója szerint vannak kivételek, ahol a felvételi pontokat kizárólag a gyakorlati vizsga eredményei alapján kell megállapítani.
A felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsgát a következő szakokon kötelező teljesíteni:
Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont lehet szerezni. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok és a kötelező többletpont hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – teszi hozzá a felvételi tájékoztató.
A legnagyobb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között, hogy míg az előbbinél csak „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kaptok, addig az utóbbi befolyásolni fogja a felvételi pontszámaitokat.
Mikor lesznek a vizsgák?
A vizsgaidőpontok egyetemenként eltérőek, egyes szakokon akár többnaposak is lehetnek. Ezeknek a pontos dátumairól a felvi.hu oldalán az intézményi meghirdetéseknél, illetve az egyetemek oldalain tudtok tájékozódni.
Előfordulhat, hogy két vagy több intézmény vizsganapjai ütköznek egymással, ilyen esetben érdemes felvenni a kapcsolatot az érintett intézményekkel.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
