A felsőoktatási felvételi során a legtöbb képzésnél általában nem tartanak felvételi vizsgákat. Egyes szakokon azonban nem a középiskolai vagy az érettségi eredmények számítanak. Van, ahol a gyakorlati vizsga eredményén múlik a sikeres felvételi.
Az egyetemeken alapvetően a felvételi pontokat a középiskolai és az érettségi eredményei, valamint egyes esetekben az előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredményei határozzák meg.
A felvi.hu aktuális felvételi tájékoztatója szerint vannak kivételek, ahol a felvételi pontokat kizárólag a gyakorlati vizsga eredményei alapján kell megállapítani.
A felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsgát a következő szakokon kötelező teljesíteni:
Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont lehet szerezni. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, intézményi pontok és a kötelező többletpont hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – teszi hozzá a felvételi tájékoztató.
A legnagyobb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között, hogy míg az előbbinél csak „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kaptok, addig az utóbbi befolyásolni fogja a felvételi pontszámaitokat.
Mikor lesznek a vizsgák?
A vizsgaidőpontok egyetemenként eltérőek, egyes szakokon akár többnaposak is lehetnek. Ezeknek a pontos dátumairól a felvi.hu oldalán az intézményi meghirdetéseknél, illetve az egyetemek oldalain tudtok tájékozódni.
Előfordulhat, hogy két vagy több intézmény vizsganapjai ütköznek egymással, ilyen esetben érdemes felvenni a kapcsolatot az érintett intézményekkel.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
