Vizsga kisokos: milyen fajtái vannak az érettséginek?

A tavaszi vizsgaidőszak alkalmával nem csak a végzős diákok érettségizhetnek. Összegyűjtöttük, hogy a rendes érettségi vizsgán túl milyen típusok vannak még.

A rendes érettségi vizsga mellett, amit a tanulói jogviszonnyal rendelkező végzős diákok tehetnek év végén, számos más típusú vizsga is létezik, amelyekről az oktatas.hu tájékoztat.

Előrehozott érettségi vizsga

Amennyiben teljesültek a vizsgára bocsátás feltételei, még a rendes érettségi időszak előtt előrehozott érettségit lehet tenni egyes vizsgatárgyakból közép- és emelt szinten. Erre kizárólag a középiskola várható befejezését megelőző első vagy második tanévben, a májusi-júniusi vizsgaidőszakban van lehetőség.

Szintemelő érettségi vizsga

A már meglévő középszintű érettségi vizsga emelt szinten is megismételhető, az első ilyen alkalom a szintemelő vizsga (a továbbiak már ismétlő vizsgának számítanak). Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig szintemelőt csak idegen nyelvből vagy informatikából lehet tenni, a bizonyítvány megszerzése után viszont bármely, emelt szinten választható érettségi tárgyra érvényes.

Pótló érettségi vizsga

Pótló vizsgára akkor van lehetőség, ha a vizsgázó önhibáján kívül nem tudott megjelenni a vizsgán, vagy nem tudta azt befejezni. A pótló érettségi vizsgán a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg az adott tárgy vizsgakövetelményei nem változnak – nem kell újból teljesíteni.

Javító érettségi vizsga

A pótló vizsgával szemben ez azoknak szól, akik elégtelen osztályzatot szereztek. Kötelező tantárgyból való bukás esetén javító vizsgát kell tenni, enélkül ugyanis nem jár az érettségi bizonyítvány.

Ismétlő érettségi vizsga

A már megszerzett érettségi vizsga után a bizonyítványban szereplő sikeresen letett vizsgatárgyak azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

Kiegészítő érettségi vizsga

A sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyakból tett vizsga.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.