Középiskolai felvételi: mikor és hogyan lehet benyújtani a méltányossági kérelmet?

Számos középiskolába az általános felvételi eljáráson kívül is jelentkezhetnek azok a diákok, akik a központi írásbeli eredményeik alapján egyik megjelölt intézménybe sem nyertek felvételt.

Cikkünket frissítettük, mivel korábban forrásmegjelölés nélkül vettük át a sulinavigator.hu tartalmát.

Az iskolák sok esetben fenntartanak plusz helyeket az újonnan induló osztályaikban, amelyekre az eredmények kihirdetése után rendkívüli felvételi eljárás során lehet jelentkezni – írja a sulinavitagor.hu, ahol összegyűjtötték a méltányossági kérelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az oldalukon a középiskolai felvételivel kapcsolatos témákról további információkat is találtok.

Mikor nyújtható be a kérelem?

A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listáját az Okítási Hivatal májusban teszi közzé, amit a KIFIR oldalán lehet majd megtekinteni. A közzététel után érdemes minél hamarabb beadni a méltányossági kérelmet.

A kérelem akkor nyújtható be, ha a felvételiző diákot az általa megjelölt iskolák egyikébe sem vették fel, illetve a felvételi alatt nem történt jogszabálysértés. Az utóbbi esetben jogorvoslatért kell fordulni az iskola fenntartójához.

Fontos azonban tudni, hogy a kérelem leadására nem minden iskolában van lehetőség. Emellett a már benyújtott méltányossági kérelmeket az intézmények indoklás nélkül is elutasíthatja. Ezért a benyújtás előtt érdemes az adott intézménynél tájékozódni a folyamat menetéről.

A kérelmet több iskolába is be lehet nyújtani, minden esetben az iskola igazgatójának címezve.

Mit kell beleírni?

A kérelemnek nincsen hivatalos formanyomtatványa, így ezt a benyújtónak kell összeállítania.

Az elbíráslás során nem a felvételin elért eredményeket veszik figyelembe, hanem a jelentkező egyedi szempontjait. A sulinavigator.hu szerint ezért érdemes az objektív érvek mellett szubjektív indokokat is felsorolni. A tanuló iskolai tanáraitól is lehet ajánlást kérni, amit a kérelembe bele lehet tenni.

Érdemes a kérelem mellé csatolni a középiskola elutasító határozatát, és az iskolai jelentkezési lapot, abban az esetben, ha a tanuló a rendes felvételi eljárás során is jelentkezett az intézménybe. A központi írásbeli vizsga eredményéről kiállított értékelő lapot és a bizonyítványok másolatát is lehet hozzá mellékelni.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.