Középiskolai felvételi: mikor és hogyan lehet benyújtani a méltányossági kérelmet?

Számos középiskolába az általános felvételi eljáráson kívül is jelentkezhetnek azok a diákok, akik a központi írásbeli eredményeik alapján egyik megjelölt intézménybe sem nyertek felvételt.

Cikkünket frissítettük, mivel korábban forrásmegjelölés nélkül vettük át a sulinavigator.hu tartalmát.

Az iskolák sok esetben fenntartanak plusz helyeket az újonnan induló osztályaikban, amelyekre az eredmények kihirdetése után rendkívüli felvételi eljárás során lehet jelentkezni – írja a sulinavitagor.hu, ahol összegyűjtötték a méltányossági kérelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az oldalukon a középiskolai felvételivel kapcsolatos témákról további információkat is találtok.

Mikor nyújtható be a kérelem?

A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listáját az Okítási Hivatal májusban teszi közzé, amit a KIFIR oldalán lehet majd megtekinteni. A közzététel után érdemes minél hamarabb beadni a méltányossági kérelmet.

A kérelem akkor nyújtható be, ha a felvételiző diákot az általa megjelölt iskolák egyikébe sem vették fel, illetve a felvételi alatt nem történt jogszabálysértés. Az utóbbi esetben jogorvoslatért kell fordulni az iskola fenntartójához.

Fontos azonban tudni, hogy a kérelem leadására nem minden iskolában van lehetőség. Emellett a már benyújtott méltányossági kérelmeket az intézmények indoklás nélkül is elutasíthatja. Ezért a benyújtás előtt érdemes az adott intézménynél tájékozódni a folyamat menetéről.

A kérelmet több iskolába is be lehet nyújtani, minden esetben az iskola igazgatójának címezve.

Mit kell beleírni?

A kérelemnek nincsen hivatalos formanyomtatványa, így ezt a benyújtónak kell összeállítania.

Az elbíráslás során nem a felvételin elért eredményeket veszik figyelembe, hanem a jelentkező egyedi szempontjait. A sulinavigator.hu szerint ezért érdemes az objektív érvek mellett szubjektív indokokat is felsorolni. A tanuló iskolai tanáraitól is lehet ajánlást kérni, amit a kérelembe bele lehet tenni.

Érdemes a kérelem mellé csatolni a középiskola elutasító határozatát, és az iskolai jelentkezési lapot, abban az esetben, ha a tanuló a rendes felvételi eljárás során is jelentkezett az intézménybe. A központi írásbeli vizsga eredményéről kiállított értékelő lapot és a bizonyítványok másolatát is lehet hozzá mellékelni.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.