Számos középiskolába az általános felvételi eljáráson kívül is jelentkezhetnek azok a diákok, akik a központi írásbeli eredményeik alapján egyik megjelölt intézménybe sem nyertek felvételt.
Cikkünket frissítettük, mivel korábban forrásmegjelölés nélkül vettük át a sulinavigator.hu tartalmát.
Az iskolák sok esetben fenntartanak plusz helyeket az újonnan induló osztályaikban, amelyekre az eredmények kihirdetése után rendkívüli felvételi eljárás során lehet jelentkezni – írja a sulinavitagor.hu, ahol összegyűjtötték a méltányossági kérelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az oldalukon a középiskolai felvételivel kapcsolatos témákról további információkat is találtok.
Mikor nyújtható be a kérelem?
A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listáját az Okítási Hivatal májusban teszi közzé, amit a KIFIR oldalán lehet majd megtekinteni. A közzététel után érdemes minél hamarabb beadni a méltányossági kérelmet.
A kérelem akkor nyújtható be, ha a felvételiző diákot az általa megjelölt iskolák egyikébe sem vették fel, illetve a felvételi alatt nem történt jogszabálysértés. Az utóbbi esetben jogorvoslatért kell fordulni az iskola fenntartójához.
Fontos azonban tudni, hogy a kérelem leadására nem minden iskolában van lehetőség. Emellett a már benyújtott méltányossági kérelmeket az intézmények indoklás nélkül is elutasíthatja. Ezért a benyújtás előtt érdemes az adott intézménynél tájékozódni a folyamat menetéről.
A kérelmet több iskolába is be lehet nyújtani, minden esetben az iskola igazgatójának címezve.
Mit kell beleírni?
A kérelemnek nincsen hivatalos formanyomtatványa, így ezt a benyújtónak kell összeállítania.
Az elbíráslás során nem a felvételin elért eredményeket veszik figyelembe, hanem a jelentkező egyedi szempontjait. A sulinavigator.hu szerint ezért érdemes az objektív érvek mellett szubjektív indokokat is felsorolni. A tanuló iskolai tanáraitól is lehet ajánlást kérni, amit a kérelembe bele lehet tenni.
Érdemes a kérelem mellé csatolni a középiskola elutasító határozatát, és az iskolai jelentkezési lapot, abban az esetben, ha a tanuló a rendes felvételi eljárás során is jelentkezett az intézménybe. A központi írásbeli vizsga eredményéről kiállított értékelő lapot és a bizonyítványok másolatát is lehet hozzá mellékelni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
