Mi alapján számolják a felvételi pontjaitokat, ha nem írtátok meg a központi felvételit?

Van, akinek csak az általános iskolai jegyeit veszik figyelembe, másoknak a központi írásbeli után még szóbeliznie is kell. Mutatjuk, hogyan számolhatjátok a pontjaitokat, ha középiskolába felvételiztek.

  • Székács Linda

Január 20-án több mint 72 ezren írták meg a központi írásbeli felvételit, ennél azonban sokkal többen készülnek iskolaváltásra azért, mert befejezik az általános iskolát és a tanulmányaikat valamilyen középszintű iskolában folytatják

A pontszámításnak háromféle módja van. Számolhatják azokat

  • csak az általános iskolai jegyeitek alapján (ilyenkor a hetedik év végi és a nyolcadik félévi jegyeitek számítanak),
  • az általános iskolai jegyeitek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint, továbbá
  • az általános iskolai eredményeitek, a központi írásbelitek és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámaitok alapján

attól függően, hogy a kiválasztott iskolák pontosan milyen felvételi követelményeket határoznak meg a felvételi tájékoztatóikban. Sőt, az iskola arról is dönthet, hogy a központi felvételi vizsgátoknak csak a felét (a matekot vagy a magyart), vagy mindkét tárgyat figyelembe veszi-e, és az is előfordulhat, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másikét.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.