Középiskolai felvételi 2024: kik kaphatnak rá több időt?

A középiskolai központi írásbelit évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 45 perc alatt kell megírni a diákoknak. Azonban vannak, akiknek több idő jár.

A központi írásbelit 2024. január 20-án írják magyarból és matekból a középiskolába készülők. Mindkét tantárgy esetében a tíz feladatból álló vizsgasorra 45 perce van a diákoknak. Azonban a BTMN-es és SNI-s jelentkezők plusz percekre jogosultak.

A többletidőt az Oktatási Hivatal által kiadott űrlapon kell igényelni – a központi írásbeli vizsga előtt – abban az iskolában, ahol a diák majd írásbelizik..

A kérelmet és a szakértői véleményt a központi írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához, mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti.

- olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

A középiskolai felvételivel részletesen az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.