A 6 osztályos gimnáziumba jelentkező diákok 65 százaléka nulla pontot kapott erre a feladatrészre a 2023-as központi írásbeli felvételin.
Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. Ezekből kiderül, hogy a 6 osztályos gimnáziumba készülők magyar feladatlapjában a 10. feladat D pontjára a diákok 65 százaléka az elérhető kettőből nulla pontot kapott. 11 százaléka pedig csak egyet. A maximális 2 pontot a felvételizők csupán 23 százaléka szerezte meg.
A javítási útmutatóból kiderült, hogy a tizedik feladat a 45 perces magyar írásbelin a fogalmazás írása volt. A D pont pedig a szöveg hosszúságára és a helyesírásra adható pontszámokat jelölte.
Csak az kaphatta meg a maximális 2 pontot, akinek a szövege legalább 8 mondatból állt, és maximum egy esetben fordultak elő az alábbi helyesírási hibák:
1 pont járt:
Vagy ha a 2 pontnál ismertetett helyesírási hibákból 3 vagy több fordult elő a szövegben, vagy ha 6-nál több központozást hibázott a tanuló, illetve ha a fogalmazás nyolcnál kevesebb mondatból állt.
A középiskolai felvételiről részletesen ebben a cikkünkben írtunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
