Őszi érettségi: mikor kell matekból szóbelizni?

Emelt szinten muszáj, középszinten viszont nem jelent jót, ha szóbeliznetek kell matekból. Mutatjuk, mik a szabályok.

  • Székács Linda

Alapjáraton a középszintű matematikaérettségin nem kell szóbeliznetek, hiszen valószínűleg nem kell megindokolnunk, hogy a tudásotok egészét miért csak az írásbelin mérnék fel. Ha viszont az írásbeli vizsgán nem sikerül teljesítenetek a ketteshez szükséges 25 százalékot, de legalább annyi pontot összeszedtek, hogy a 12 százalék meglegyen, van lehetőségetek szóbeli vizsgát tenni, ami felhúzhatja a jegyetek.

Ilyenkor a szóbeli visgán egy tételt kell húznotok, amiben az adott témára vonatkozó szabályokat, képleteket kell elmondanotok, és megoldanotok egy kapott feladatot. Ha ez sem megy, és a feleletetek értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, akkor póttételt húzhattok, ezzel viszont maximum csak 50 százalékos eredményt érhettek el.

Ha nem éltek a póttétel lehetőségével, sajnos megbuktok a vizsgán, amit jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Legközelebb pedig a következő vizsgaidőszakban próbálkozhattok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.