Így változik a középszintű magyarérettségi 2024-től

Eddig egy mintafeladatsor van készen, így még mindig nem tudni, pontosan mire kell készülniük a diákoknak.

A Magyartanárok Egyesületének egyik választmányi tagja a

Pénzcentrumnak úgy fogalmazott

, hogy 2023-ig a középszintű magyar érettségi első felében egy szövegértési feladatsort kellett megoldani a vizsgázóknak, amit egy rövid gyakorlati szövegalkotás követett.

2024-től kezdve a szövegértéses rész kibővül az úgynevezett nyelvi kérdésekkel. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de annyi biztos, hogy a szöveg értelmezéséhez nincsen sok köze, hogy például felismeri-e az érettségiző a határozói igeneveket.

Kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés. Tehát az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Lehet benne például memoriter is.

- hangsúlyozta a magyartanár, aki nem látja értelmét miért kell az érettségin egy kötelezően megtanult verset, szöveget írásban számonkérni.

Az érettségi második része továbbra is műelemzés vagy átfogó feladat lesz. Azonban ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Még nem tudni, hogy  a műelemzés a diákok számára ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha az előbbi, akkor az nem a kompetenciát, ha nem a tanárt fogja mérni.

Az elmúlt években többnyire ismeretlen szövegek szerepeltek a magyarérettségin. Igaz, ezt sok tanár nem szerette, mégis a választmányi tag szerint ez egy jó eszköz volt arra, hogy kiderüljön, mit tanult meg a diák többek között a versről, novelláról. Az irodalomolvasásnak ugyanis az lenne a feladata, hogy ismeretlen szöveggel is tudjon valamit kezdeni az olvasó.

„Mind a magyar-, mind a történelemérettségire való hatékony felkészítés kulcsát abban látják a pedagógusok, hogy az adott feladattípusokra trenírozzák a diákokat ahelyett, hogy valóban történelmet vagy irodalmat tanítanának. Ez annak a tendenciának az erősödését mutatja, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt fektetne az oktatáspolitika egy „hamis nemzettudatra" – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja a hvg360-nak. Schiller megjegyezte, hogy nem attól leszünk magyarok, ha csak régi századok irodalmi műveit tanulmányozzuk.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.