Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.
Míg a korábbi években egységes szabályozás volt arra, hogy mire adhanak többletpontokat az egyetemek a felsőoktatási felvételin, 2024-től nem hiába kapott új nevet, és hívják intézményi pontoknak az extra pontszámok rendszerét.
Az új felvételi szabály szerint ugyanis 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat. Továbbra is járnak pontok többek között a
de az új szabályok miatt van olyan egyetem, melynek bizonyos szakjain pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel. Ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetemeken - például a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is - pontokat ér a hitéleti tevékenység vagy a hittanórán való részvétel, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 50-100 pontot érhet, ha valaki Pakson, vagy Dunaújváros egy bizonyos intézményében érettségizett.
Hogy pontosan képben legyetek azzal, melyik egyetemen mire kaphattok intézményi pontokat, azt javasoljuk, hogy alaposan nézzétek át a felvételi tájékoztatóikat.
A 2024-es felvételiről és a pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.