Ezekre járnak többletpontok a 2024-es felvételin

Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.

  • Székács Linda

Míg a korábbi években egységes szabályozás volt arra, hogy mire adhanak többletpontokat az egyetemek a felsőoktatási felvételin, 2024-től nem hiába kapott új nevet, és hívják intézményi pontoknak az extra pontszámok rendszerét.

Az új felvételi szabály szerint ugyanis 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a hozzájuk jelentkező hallgatókat. Továbbra is járnak pontok többek között a

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért,

de az új szabályok miatt van olyan egyetem, melynek bizonyos szakjain pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel. Ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetemeken - például a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is - pontokat ér a hitéleti tevékenység vagy a hittanórán való részvétel, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 50-100 pontot érhet, ha valaki Pakson, vagy Dunaújváros egy bizonyos intézményében érettségizett.

Hogy pontosan képben legyetek azzal, melyik egyetemen mire kaphattok intézményi pontokat, azt javasoljuk, hogy alaposan nézzétek át a felvételi tájékoztatóikat.

A 2024-es felvételiről és a pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.