2024-től drasztikusan átalakul az egyetemi felvételi rendszere, az új szabályokhoz pedig a középiskolásoknak, így az érettséginek is alkalmazkodnia kell. Mutatjuk, milyen szabály vonatkozik a középszintű érettségikre.
Az egyik legfontosabb érettségit érintő változás 2024-ben az érettségi eredmények felvételi pontokká alakításában lesz. Az eddigi szabály egyértelmű volt: annyi pontot kaptatok, ahány százalékot elértetek a vizsgán, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztetek.
Ha például középszinten matekból 52 százalékot sikerült elérnetek, a felvételitekben ez 52 pontot jelentett, míg az emeltet azért volt érdemes választani, mert ha a vizsgán 45 százalék fölött teljesítettetek, automatikusan megkaptátok az emelt érettségiért járó plusz 50 pontot is. Magyarul ez azt jelentette, hogy ha például emelt történelemből 72 százalékot értetek el, azért nem csak a 72 pontot kaptatok, hanem plusz ötvenet is.
Mivel azonban a jövő évtől az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és hány pluszpontot adnak, az érettségi pontok számításakor (a maximálisan kapható 500 pontból ez 300 pontot jelent) 2024-től más súllyal számolják a közép- és emelt szintű vizsgát, és a korábbi szabályokkal ellentétben a középszintű érettségi jóval kevesebb pontot ér majd, mint az eddigi években.
A kormány által megjelentetett táblázat szerint a 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot kaphattok, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet.
Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:
Emelt érettségizni viszont ezt követően is megéri majd. Az új felvételi rendszerben ugyanis az egyetemek teljesen szabad kezet kapnak a pluszpontok kiosztásában, ami a maximálisan megszerezhető 500 pontból összesen 100 pontot jelent. Ezt többek között adhatják a nyelvvizsgáért, munkatapasztalatért, tanulmányi vagy sporteredményért, és természetesen az emelt érettségiért.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
