2024-től drasztikusan átalakul az egyetemi felvételi rendszere, az új szabályokhoz pedig a középiskolásoknak, így az érettséginek is alkalmazkodnia kell. Mutatjuk, milyen szabály vonatkozik a középszintű érettségikre.
Az egyik legfontosabb érettségit érintő változás 2024-ben az érettségi eredmények felvételi pontokká alakításában lesz. Az eddigi szabály egyértelmű volt: annyi pontot kaptatok, ahány százalékot elértetek a vizsgán, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztetek.
Ha például középszinten matekból 52 százalékot sikerült elérnetek, a felvételitekben ez 52 pontot jelentett, míg az emeltet azért volt érdemes választani, mert ha a vizsgán 45 százalék fölött teljesítettetek, automatikusan megkaptátok az emelt érettségiért járó plusz 50 pontot is. Magyarul ez azt jelentette, hogy ha például emelt történelemből 72 százalékot értetek el, azért nem csak a 72 pontot kaptatok, hanem plusz ötvenet is.
Mivel azonban a jövő évtől az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és hány pluszpontot adnak, az érettségi pontok számításakor (a maximálisan kapható 500 pontból ez 300 pontot jelent) 2024-től más súllyal számolják a közép- és emelt szintű vizsgát, és a korábbi szabályokkal ellentétben a középszintű érettségi jóval kevesebb pontot ér majd, mint az eddigi években.
A kormány által megjelentetett táblázat szerint a 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot kaphattok, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet.
Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:
Emelt érettségizni viszont ezt követően is megéri majd. Az új felvételi rendszerben ugyanis az egyetemek teljesen szabad kezet kapnak a pluszpontok kiosztásában, ami a maximálisan megszerezhető 500 pontból összesen 100 pontot jelent. Ezt többek között adhatják a nyelvvizsgáért, munkatapasztalatért, tanulmányi vagy sporteredményért, és természetesen az emelt érettségiért.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
