Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az egyik legfontosabb érettségit érintő változás 2024-ben az érettségi eredmények felvételi pontokká alakításában lesz. Az eddigi szabály egyértelmű volt: annyi pontot kaptatok, ahány százalékot elértetek a vizsgán, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztetek.
Ha például középszinten matekból 52 százalékot sikerült elérnetek, a felvételitekben ez 52 pontot jelentett, míg az emeltet azért volt érdemes választani, mert ha a vizsgán 45 százalék fölött teljesítettetek, automatikusan megkaptátok az emelt érettségiért járó plusz 50 pontot is. Magyarul ez azt jelentette, hogy ha például emelt történelemből 72 százalékot értetek el, azért nem csak a 72 pontot kaptatok, hanem plusz ötvenet is.
Mivel azonban a jövő évtől az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és hány pluszpontot adnak, az érettségi pontok számításakor (a maximálisan kapható 500 pontból ez 300 pontot jelent) 2024-től más súllyal számolják a közép- és emelt szintű vizsgát, és a korábbi szabályokkal ellentétben a középszintű érettségi jóval kevesebb pontot ér majd, mint az eddigi években.
A kormány által megjelentetett táblázat szerint a 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot kaphattok, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet.
Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:
Emelt érettségizni viszont ezt követően is megéri majd. Az új felvételi rendszerben ugyanis az egyetemek teljesen szabad kezet kapnak a pluszpontok kiosztásában, ami a maximálisan megszerezhető 500 pontból összesen 100 pontot jelent. Ezt többek között adhatják a nyelvvizsgáért, munkatapasztalatért, tanulmányi vagy sporteredményért, és természetesen az emelt érettségiért.
