Siralmas számok a tanárképzéseken: van olyan egyetem, ahol a természettudományos szakpárok közül egy sem indult el

Hiába nőtt a felvételizők létszáma, nem a most felvett diákok jelentenek majd utánpótlást a pedagógushiányra.

  • Székács Linda

Mindössze öt hallgatót vettek fel kémiatanár szakra az ország egyik legnagyobb tanárképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - derül ki a felvi.hu adataiból, amiket a Népszava összesített.

Az Eduline-on már május közepén arról írtunk, hogy idén 3357 fő jelentkezett osztatlan tanárképzésre, az iskolák azonban hiába vadásszák a kémia- és fizikatanárokat, vagy bármilyen természettudományos szakirányt választó pedagógusokat, alig akadt olyan osztatlan tanári képzésre jelentkező, aki ezek valamelyikét választotta volna, fizika-kémia szakpárra pedig az egész országban mindössze egy fő jelentkezett.

 

A Népszava most azt írja, 3357 jelentkezőből végül mindössze 1550 hallgató kerül be valamilyen osztatlan tanári képzésre, többségében magyar, történelem vagy angol szakpárra, míg a természettudományos tárgyak esetében siralmas számok születtek.

Az ELTE Tanárképző központjában

  • biológiát 42-en,
  • matematikát 41-en,
  • fizikát 12-en,

kémiát pedig mindössze 5-en választottak. Más egyetemeken viszont még ennél is kevesebben vannak a felvettek. A Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen például kémiát és fizikát senki sem választott, Szegeden pedig kémiatanári képzést nem is hirdettek, de angol-biológia szakra is csak hárman, angol-földrajz képzésre pedig ketten kerültek be, és hasonló számok születtek az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a miskolci és nyíregyházi egyetemeken.

Hiába hangoztatja tehát a kormány, hogy megnövekedett a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, a tanárhiány - főleg a természettudományos tárgyakból - továbbra sincs megoldva, de a tanítónak, óvodapedagógusoknak és gyógytornászoknak álló diákok sem tolonganak.

  • Óvodapedagógus képzésekre 4667 jelentkező közül csak 2095 fő nyert felvételt,
  • Gyógypedagógiára 4502 diákból 2201-en kerültek be
  • Csecsemő- és kisgyermekgondozónak 3087-en jelentkeztek, közülük 1262-en tanulhatnak tovább.
  • A két vagy négy féléves tanári mesterszakokra 3069-en adták be jelentkezésüket, de csak 1882-en kerültek be.
  • Tanítónak 2523 jelentkezőből csak 1035 hallgatót vettek fel.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.