Néhány dolog, amit érdemes leellenőrizni még a ponthirdetés előtt

Hamarosan kiderül, hogy kit, melyik egyetemre vettek fel, ezért összeszedtünk pár dolgot, amit még az utolsó pillanatban is érdemes ellenőrizni.

  • Tornyos Kata

Még egyszer leellenőrizni a pontokat

Mivel a 2023. július 12-ig leadott kérelmek és benyújtott dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, (egészen a július 23-i ponthatár-megállapítás előtti napokig), érdemes még egy pillantást vetni a pontokra a felviben.

Milyenek voltak a pontok tavaly?

Ha szeretnétek egy kicsit jobban belelátni a pontszámításba, akkor érdemes megnézni a tavalyi ponthatárokat (nemcsak azon az egyetemen, ahova jelentkeztetek), a korábbi évek pontszámait itt nézhetitek meg.

Még egy utolsó matek

Ha változott a felvételiben beadott dokumentumok feldolgozottsági státusza, akkor érdemes még egy kört futni a pontokkal is. Ehhez tájékozódhattok az Eduline oldalán, egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hogyan néz ki a felvételi pontszámítás a gyakorlatban.

A ponthatárhúzás napja

A ponthatárhúzás napján majd este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát.

Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is, az érettségi eredményeiről már most is olvashattok. Természetesen nem marad ki a témák közül a beiratkozás, a gólyatáborok, és a fontos teendők a szeptemberi egyetemkezdés előtt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.