Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Közzétette az idei érettségi vizsgák eredményeit az Oktatási Hivatal. A friss, összesített adatok alapján a magyar diákok idén 3,83-as átlagot produkáltak a vizsgákon. A kötelező tárgyakból középszinten a magyar és a történelem sikerült legjobban, a nyelvekből viszont tavalyhoz képest romlottak az eredmények, a fizikából, kémiából és informatikából érettségizők viszont továbbra is magas pontszámokat értek el.
A korábban már publikált számok szerint a tavaszi vizsgaidőszakban több mint 111 ezer diák tett érettségi vizsgát, akik a most nyilvánossá vált eredmények alapján összesítve 3,83-as átlagot értek el, ezzel csak egy egészen picivel maradva el a tavalyi eredménytől, amikor 131 571 vizsgázó 3,84-es átlagot teljesített.
Bár az összesített átlag tehát minimálisan elmarad a tavalyitól, bizonyos tárgyakból még így is jobb eredményeket értek el az idén vizsgázó végzős diákok, mint a tavalyiak.
Magyar nyelv és irodalomból például középszinten átlagosan 65,95 százalékot értek el, szemben a tavalyi 65,43-as átlaggal, de javultak az eredmények történelemből is, hiszen, míg a tavalyi átlageredmény 61,05 volt, addig idén már 62,60, ami az elmúlt 5 év átlageredményeihez képest 4,12 százalékos emelkedést jelent.
Matekból ugyanakkor némileg gyengébben sikerültek a vizsgák, mint a tavalyi évben, amikor a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta először született 55,28 százalékos átlag. Ez nem csak kifejezetten magas átlagnak, de rekorderedménynek is számított 2022-ben, mivel a kötelező tárgyak közül általában a matek eredményei sikerülnek a legrosszabbul, átlagosan 48 és 52 százalék között.
Idén egyébként a diákok átlagosan 53,09 százalékos átlagot szereztek matemaikából, ami tehát nagy romlásnak tűnhet a tavalyi eredményhez képest, valójában viszont nem kiugró, mivel az átlageredmény 2021-ben 51,24 százalék volt, 2019-ben pedig mindössze 48,90.

Romlás figyelhető meg ugyanakkor angolból is. Idén a középszintű angol érettségi vizsgán a diákok átlagosan 61,76 százalékot értek el, míg tavaly ez a szám 69,36 százalék volt, ami tehát drasztikus romlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de romlott a teljesítmény németből is, amiből tavaly 59,70 százalék volt az átlag, idén viszont 55,16.
Fizikából és kémiából születtek a legjobb eredmények
Bár ezekből a tárgyakból - mivel választhatóak - jóval kevesebben érettségiznek, a legjobb eredmények fizikából, kémiából és informatikából születtek. Ez egyébként nem újdonság, hiszen évről évre ebből a három tárgyból sikerülnek a legjobban a vizsgák.
Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, míg kémiából 71,41 százalékot, informatikából pedig 70,13 százalékot értek el.
Emelt érettségi
Nem csak a középszintű, de az emelt szintű érettségi vizsgák eredményeit is megosztotta az Oktatási Hivatal. Ezek jellemzően jobban sikerülnek, mint a középszintű vizsgák, nem meglepő módon tehát idén is erősebb eredmények születtek. Magyar nyelv és irodalomból 68,41-es átlagot értek el, történelemből 65,16, matematikából pedig 71,74 százalékot, ami 3,42 százalékkal jobb, mint a tavalyi emelt matematika eredmények.

A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.