Matekból és idegen nyelvekből rontottak, történelemből remekeltek a diákok az idei érettségin: itt vannak az eredmények

Közzétette az idei érettségi vizsgák eredményeit az Oktatási Hivatal. A friss, összesített adatok alapján a magyar diákok idén 3,83-as átlagot produkáltak a vizsgákon. A kötelező tárgyakból középszinten a magyar és a történelem sikerült legjobban, a nyelvekből viszont tavalyhoz képest romlottak az eredmények, a fizikából, kémiából és informatikából érettségizők viszont továbbra is magas pontszámokat értek el.

  • Székács Linda

A korábban már publikált számok szerint a tavaszi vizsgaidőszakban több mint 111 ezer diák tett érettségi vizsgát, akik a most nyilvánossá vált eredmények alapján összesítve 3,83-as átlagot értek el, ezzel csak egy egészen picivel maradva el a tavalyi eredménytől, amikor 131 571 vizsgázó 3,84-es átlagot teljesített.

Bár az összesített átlag tehát minimálisan elmarad a tavalyitól, bizonyos tárgyakból még így is jobb eredményeket értek el az idén vizsgázó végzős diákok, mint a tavalyiak.

Magyar nyelv és irodalomból például középszinten átlagosan 65,95 százalékot értek el, szemben a tavalyi 65,43-as átlaggal, de javultak az eredmények történelemből is, hiszen, míg a tavalyi átlageredmény 61,05 volt, addig idén már 62,60, ami az elmúlt 5 év átlageredményeihez képest 4,12 százalékos emelkedést jelent.

Matekból ugyanakkor némileg gyengébben sikerültek a vizsgák, mint a tavalyi évben, amikor a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta először született 55,28 százalékos átlag. Ez nem csak kifejezetten magas átlagnak, de rekorderedménynek is számított 2022-ben, mivel a kötelező tárgyak közül általában a matek eredményei sikerülnek a legrosszabbul, átlagosan 48 és 52 százalék között.

Idén egyébként a diákok átlagosan 53,09 százalékos átlagot szereztek matemaikából, ami tehát nagy romlásnak tűnhet a tavalyi eredményhez képest, valójában viszont nem kiugró, mivel az átlageredmény 2021-ben 51,24 százalék volt, 2019-ben pedig mindössze 48,90.

Oktatási Hivatal

Romlás figyelhető meg ugyanakkor angolból is. Idén a középszintű angol érettségi vizsgán a diákok átlagosan 61,76 százalékot értek el, míg tavaly ez a szám 69,36 százalék volt, ami tehát drasztikus romlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de romlott a teljesítmény németből is, amiből tavaly 59,70 százalék volt az átlag, idén viszont 55,16.

Fizikából és kémiából születtek a legjobb eredmények

Bár ezekből a tárgyakból - mivel választhatóak - jóval kevesebben érettségiznek, a legjobb eredmények fizikából, kémiából és informatikából születtek. Ez egyébként nem újdonság, hiszen évről évre ebből a három tárgyból sikerülnek a legjobban a vizsgák.

Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, míg kémiából 71,41 százalékot, informatikából pedig 70,13 százalékot értek el.

Emelt érettségi

Nem csak a középszintű, de az emelt szintű érettségi vizsgák eredményeit is megosztotta az Oktatási Hivatal. Ezek jellemzően jobban sikerülnek, mint a középszintű vizsgák, nem meglepő módon tehát idén is erősebb eredmények születtek. Magyar nyelv és irodalomból 68,41-es átlagot értek el, történelemből 65,16, matematikából pedig 71,74 százalékot, ami 3,42 százalékkal jobb, mint a tavalyi emelt matematika eredmények.

Oktatási Hivatal
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.