A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.
Van olyan intézmény, amelyik már az alapfoknál is alacsonyabb szintű A2-es nyelvvizsgát is minimálisan bár, de pontokkal díjazza, de az is egyre gyakoribb, hogy a részvizsgákra is extra pontokat adnak, a magasabb szinű, közép- és felsőfokú nyelvtudást pedig sok esetben jóval több ponttal jutalmazzák, mint amennyit a korábbi években használt központi pontrendszer számított a diákoknak.
Mindezeket viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha a nyelvvizsgáitok adatai rendben szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint, ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait, tehát a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, továbbá az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. Ha tehát ezeket megteszitek, garantáltan bezsebelitek a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.
Közeleg a felvételi ügyintézés vége
Adatokat feltölteni, módosítani, a sorrendeteken változtatni már csak július 12-ig tudtok, aznap ér véget ugyanis az ügyintézési időszak, és kezdődik meg a felvételi pontok kiszámítása.
Arról, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, itt találtok információt, arról pedig, hogy mikor érdemes sorrendet módosítanotok ebben a cikkünkben írtunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
