Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a tíz legnépszerűbb alapszakon

Július 26-án nyilvánosságra hozzák a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi ponthatárait. Hogy tudjátok valamihez viszonyítani a pontjaitokat, mutatjuk, milyen voltak a ponthatárok tavaly a tíz legnépszerűbb alapszakon.

  • Tornyos Kata

Ezek a pontok az állami ösztöndíjas helyek ponthatárai.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 400
  • Corvinus: 455
  • ELTE: 419 (GTK)

kereskedelem és marketing

  • DE: 400 (Debrecen)
  • ÓE: 400 (Budapest)
  • ELTE: 416 (Budapest)

pszichológia

  • ELTE:  452 (Budapest)
  • PPKE: 447
  • PTE: 435

jogász

  • ELTE: 475
  • PPKE: 466
  • SZTE: 436

mérnökinformatikus

  • BME: 390
  • NJE: 280
  • ME: 280

ápolás és betegellátás

  • DE: 280 (dietetikus)
  • SE: 428 (gyógytornász)
  • SZE: 306 (szülésznő)

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 400
  • DE: 400
  • PE: 400

pénzügy és számvitel

  • BGE: 400
  • Corvinus: 460
  • BME: 400

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 434
  • MILTON: 400
  • PPKE: 401

programtervező informatikus

  • ELTE: 428
  • DE: 366
  • EKKE: 310
  • SZTE: 280

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.