Atlaszt elő, kezdődik a földrajzérettségi! Ezeket kell tudnotok a mai vizsgáról

Délután 2 órától középszinten 120 perc, emelt szinten 240 perc áll a földrajzból érettségizők rendelkezésére, hogy számot adjanak természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi ismereteikről. Mutatjuk, hogyan épül föl a földrajzérettségi, és mire lesz szükség a sikeres vizsgához.

  • Székács Linda

Miből áll a vizsga?

Középszinten 20 perc áll rendelkezésre a térképi ismereteket és térképhasználati képességeket felmérő feladatlap kitöltésére, majd további 100 perc tölthető el a 2. feladatlappal, amely az általános földrajzi ismeretek és képességek bizonyítását várja el a vizsgázóktól. A feladatsor megoldásával összesen 100 pont szerezhető.

  • A vizsga közel felét a földrajzi-környezeti ismeretanyag teszi ki, ez a modul rövid, kifejtős választ igénylő feladatokból épül fel.
  • A vizsgalap 15%-a topográfiai ismereteket mér fel a követelményekben meghatározott névanyagra építve.
  • A feladatok 40%-a gyakorlati jellegű: számíthattok grafikon- és ábraelemzésre, számításos feladatokra, ábrázolásra, térképi mérésre, képfelismerésre és forráselemzésre.

Emelt szinten összesen 100 pont szerezhető 240 perc alatt, de a teszten összesen 200 pont érhető el. A vizsga összpontszámának megállapításához az írásbelin elért pontszámot elosztják kettővel – tört eredmény esetén pedig felfelé kerekítenek. A feladatsor témái pedig az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • A feladatok felében a földrajzi-környezeti ismeretanyagról kell számot adni, zárt végű, illetve rövidebb vagy hosszabb, kifejtős választ igénylő kérdések, esszéírás, rajzolás is előfordulhatnak a vizsgalapnak ezen a szakaszán.
  • 20%-ban a topográfiai névanyagról és a hozzá kötődő ismeretekről kell beszámolni, a földrajzi fogalmak felismerése és megnevezése mellett a földrajzi tartalmak (tudásanyag) hozzárendelése is elvárás, de a földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazására is szükség lesz a feladatok megoldásához.
  • Az emelt szintű fölrajz érettségi írásbeli feladatsorának 30%-át teszik ki a földrajz munkafüzetekből ismerős, gyakorlati jellegű feladatok, mint például a grafikon- és ábraelemzés, számítás, térképi mérés, ábrázolás, forráselemzés, képfelismerés, forrásértelmezés, prognóziskészítés vagy a problémamegoldás.

Szükséges segédeszközök

Középszinten a topográfiai feladatsor megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A 2. feladatlaphoz, illetve az emelt szintű írásbeli érettségi megoldásához számológépet, körzőt, vonalzót lehet használni – ezeket nektek kell vinni. A vizsgáztató biztosítja a középiskolai földrajzi atlaszt, amely azonban csak középszinten, a 2. feladatsor megoldásához használható.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az elmúlt napok érettségi feladatlapjait és megoldásait itt találjátok:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.