A honvédelmi tárca helyettes államtitkára ugyanis arról beszélt: bevennék azt is az OKTV tárgyai közé.
Kiemelt cél, hogy a honvédelmi nevelés az oktatás egészébe, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekbe is beépüljön – erről beszélt a honvedelem.hu-nak Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, vette észre a 24.hu. A honvédelmet népszerűsítő kampány során az az üzenetük, hogy
„ha a honvédség tagja vagy, nem hagyunk magadra”.
Az interjúban Czermann azt mondta, ehhez egyrészt megnyernék a pedagógusokat, akiktől azt is szeretnék, ha minél többen vállalnának még az egyetemi éveik alatt önkéntes tartalékosi feladatokat. Emellett szeretnék, ha a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvennék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) tárgyai közé is. Ebből érettségizni például már most is lehet, épp most pénteken tartják közép- és emelt szinten is.
Ha OKTV-zni is lehetne belőle, akkor viszont akár 100 többletpontot is érhetne a felsőoktatási felvételin, ha valaki az első tízben végez vele a döntőn. (11-20. helyezésnél 50, 21-30. helyezés esetén pedig 25 extrapontot érnek az OKTV-eredmények. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet listájában nem szereplő tantárgyak első tíz helyezettje is kaphat emellett 20 többletpontot, ha a tárgy elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek.)
A helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy emellett az OKTV-tárgyak legjobb felkészítő tanárai díjazásban részesülnek, szerinte ez is motiválhatja a tanulását és tanítását. A lap felidézi: a honvédelmi szolgálat már most is jelent pluszpontokat a felvételin. Aki fél évre önkéntes tartalékosnak áll, 16, aki pedig ez alatt szakkiképzést is teljesíti az 32, aki pedig újabb hat hónapot vállal annak 64 többletpontot kap.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
