Ma is több mint 13 ezren vizsgáznak - elkezdődött a németérettségi

Jóval kevesebben, mint az elmúlt napokban, de ma is több ezren vágnak neki a most kezdődő érettségi vizsgának német nyelvből. A mai német-érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a budapesti Goethe-Institutnak.

  • Székács Linda

Németből középszinten 11 537-en, emelt szinten pedig 2077-en érettségiznek. A vizsga és a feladatlapok az összes élő idegen nyelv esetében ugyanúgy épülnek fel. A diákok először a szövegértésüket teszik próbára, majd számot adnak a nyelvtantudásukról, a hallás utáni szövegértési képességeikről, végezetül pedig csakúgy, mint az angolosoknak, nekik is önálló szövegeket kell alkotniuk, jellemzően tehát a megadott feladatok alapján 100-120 és 200-250 szavas levelet, vagy kommentet kell írniuk.

A pontozás ugyanaz, mint tegnap az angolérettségin:

  • az olvasott szöveg értésére 33-at,
  • a nyelvhelyességre 18-at,
  • a hallott szöveg értésre 33-at
  • és az íráskészségre ugyancsak 33-at kaphattok.
A középszinten vizsgázók a feladatlapokra összesen 180 percet kapnak: 60 perc alatt kell teljesíteniuk a szövegértés feladatokat, 30-30 perc alatt a nyelvtant és a hallás utáni szövegértést, majd újabb 60 perc alatt a szövegalkotást. Az emelten vizsgázók viszont - a magasabb szintű feladatok miatt - egy órával több időt, vagyis 240 percet kapnak a teljes vizsgára, ami ezekben a percekben kezdődik el.
A mai németérettségiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.