Véget ért az idei középszintű német írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Bártfay Rékával, a budapesti Goethe-Institut szakreferensével beszélgettünk.
Délben véget ért a középszintű németérettségi. A vizsga során a diákoknak számot kellett adniuk az olvasott szövegértési kompetenciáikról és a nyelvtantudásukról, de tesztelték a hallás utáni szövegértésüket és az íráskészségüket is, mindezt 180 perc alatt.
Igényesek a szövegek
Fiataloknak szóló, klasszikus témakörök, amelyek a tankönyvek feladataiból is már minden tanuló számára ismertek, mint az egészséges életmód, utazás, környezetbarát közlekedés, vagy a stressz – mondta a Bártfay Réka, aki hozzátette, hogy a 3. feladat kicsit nehezebb feladattípus, és viszonylag új az érettségik történetében, hogy a szövegkoherenciára kérdeznek rá, de – ha a korábbi érettségiből nem is ismert – a tankönyvek kínálnak erre a típusú problémára gyakorlási lehetőséget. Mindig a 4. feladat a legigényesebb, ahol most egy 7 részre osztott szöveget kellett egy egésszé gyúrni.
A hallásértés nehézségi szintje megfelelő, a feladatok relevánsak, az utóbbi évek típusfeladataival találkozhattak idén is a szaktanár szerint. A nyelvhelyességnél sem érte semmilyen váratlan elvárás az érettségizőket: az elsö feladattípus ismerős, de nehézített terep, hogy a megoldásra szánt szavak csupa nagy betűvel íródnak, így nem segít a nagybetű abban, hogy melyik is a főnév. A 2. feladatban viszont nem kerül sor szófájváltásra, ami jócskán megkönnyíti a feladat megoldását.
A szakreferens szerint az íráskészség része is teljesen releváns, kiszámítható volt:
"Ki ne szeretne a nyár közeledtévél nyaralásról gondolkodni és írni? A 2. feladat a filozofikus gondolkodásra hajlamos diákoknak kedvezett. Bár szavakba önteni, hogy mi is tesz minket boldoggá – nem mindig egyszerű. De egy gyakorlott nyelvtanulónak mindenre van egy találó válasza" – mondta.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
