"A feladatsor igényes, megfelelő volt a nehézségi szintje, és az idő is elegendő kellett legyen" – Szaktanári vélemény a németérettségiről

Véget ért az idei középszintű német írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Bártfay Rékával, a budapesti Goethe-Institut szakreferensével beszélgettünk.

  • Tornyos Kata

Délben véget ért a középszintű németérettségi. A vizsga során  a diákoknak számot kellett adniuk az olvasott szövegértési kompetenciáikról és a nyelvtantudásukról, de tesztelték a hallás utáni szövegértésüket és az íráskészségüket is, mindezt 180 perc alatt.

Igényesek a szövegek

 

Fiataloknak szóló, klasszikus témakörök, amelyek a tankönyvek feladataiból is már minden tanuló számára ismertek, mint az egészséges életmód, utazás, környezetbarát közlekedés, vagy a  stressz – mondta a Bártfay Réka, aki hozzátette, hogy a  3. feladat kicsit nehezebb feladattípus, és viszonylag új az érettségik történetében, hogy a szövegkoherenciára kérdeznek rá, de – ha a korábbi érettségiből nem is ismert – a tankönyvek kínálnak erre a típusú problémára gyakorlási lehetőséget. Mindig a 4. feladat a legigényesebb, ahol most egy 7 részre osztott szöveget kellett egy egésszé gyúrni.

 

A hallásértés nehézségi szintje megfelelő, a feladatok relevánsak, az utóbbi évek típusfeladataival találkozhattak idén is a szaktanár szerint. A nyelvhelyességnél sem érte semmilyen váratlan elvárás az érettségizőket: az elsö feladattípus ismerős, de nehézített terep, hogy a megoldásra szánt szavak csupa nagy betűvel íródnak, így nem segít a nagybetű abban, hogy melyik is a főnév. A 2. feladatban viszont nem kerül sor szófájváltásra, ami jócskán megkönnyíti a feladat megoldását.

 

A szakreferens szerint az íráskészség része is teljesen releváns, kiszámítható volt:

"Ki ne szeretne a nyár közeledtévél nyaralásról gondolkodni és írni? A 2. feladat a filozofikus gondolkodásra hajlamos diákoknak kedvezett. Bár szavakba önteni, hogy mi is tesz minket boldoggá – nem mindig egyszerű. De egy gyakorlott nyelvtanulónak mindenre van egy találó válasza" – mondta.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.