Véget ért az idei középszintű német írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Bártfay Rékával, a budapesti Goethe-Institut szakreferensével beszélgettünk.
Délben véget ért a középszintű németérettségi. A vizsga során a diákoknak számot kellett adniuk az olvasott szövegértési kompetenciáikról és a nyelvtantudásukról, de tesztelték a hallás utáni szövegértésüket és az íráskészségüket is, mindezt 180 perc alatt.
Igényesek a szövegek
Fiataloknak szóló, klasszikus témakörök, amelyek a tankönyvek feladataiból is már minden tanuló számára ismertek, mint az egészséges életmód, utazás, környezetbarát közlekedés, vagy a stressz – mondta a Bártfay Réka, aki hozzátette, hogy a 3. feladat kicsit nehezebb feladattípus, és viszonylag új az érettségik történetében, hogy a szövegkoherenciára kérdeznek rá, de – ha a korábbi érettségiből nem is ismert – a tankönyvek kínálnak erre a típusú problémára gyakorlási lehetőséget. Mindig a 4. feladat a legigényesebb, ahol most egy 7 részre osztott szöveget kellett egy egésszé gyúrni.
A hallásértés nehézségi szintje megfelelő, a feladatok relevánsak, az utóbbi évek típusfeladataival találkozhattak idén is a szaktanár szerint. A nyelvhelyességnél sem érte semmilyen váratlan elvárás az érettségizőket: az elsö feladattípus ismerős, de nehézített terep, hogy a megoldásra szánt szavak csupa nagy betűvel íródnak, így nem segít a nagybetű abban, hogy melyik is a főnév. A 2. feladatban viszont nem kerül sor szófájváltásra, ami jócskán megkönnyíti a feladat megoldását.
A szakreferens szerint az íráskészség része is teljesen releváns, kiszámítható volt:
"Ki ne szeretne a nyár közeledtévél nyaralásról gondolkodni és írni? A 2. feladat a filozofikus gondolkodásra hajlamos diákoknak kedvezett. Bár szavakba önteni, hogy mi is tesz minket boldoggá – nem mindig egyszerű. De egy gyakorlott nyelvtanulónak mindenre van egy találó válasza" – mondta.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
