"A feladatsor igényes, megfelelő volt a nehézségi szintje, és az idő is elegendő kellett legyen" – Szaktanári vélemény a németérettségiről

Véget ért az idei középszintű német írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Bártfay Rékával, a budapesti Goethe-Institut szakreferensével beszélgettünk.

  • Tornyos Kata

Délben véget ért a középszintű németérettségi. A vizsga során  a diákoknak számot kellett adniuk az olvasott szövegértési kompetenciáikról és a nyelvtantudásukról, de tesztelték a hallás utáni szövegértésüket és az íráskészségüket is, mindezt 180 perc alatt.

Igényesek a szövegek

 

Fiataloknak szóló, klasszikus témakörök, amelyek a tankönyvek feladataiból is már minden tanuló számára ismertek, mint az egészséges életmód, utazás, környezetbarát közlekedés, vagy a  stressz – mondta a Bártfay Réka, aki hozzátette, hogy a  3. feladat kicsit nehezebb feladattípus, és viszonylag új az érettségik történetében, hogy a szövegkoherenciára kérdeznek rá, de – ha a korábbi érettségiből nem is ismert – a tankönyvek kínálnak erre a típusú problémára gyakorlási lehetőséget. Mindig a 4. feladat a legigényesebb, ahol most egy 7 részre osztott szöveget kellett egy egésszé gyúrni.

 

A hallásértés nehézségi szintje megfelelő, a feladatok relevánsak, az utóbbi évek típusfeladataival találkozhattak idén is a szaktanár szerint. A nyelvhelyességnél sem érte semmilyen váratlan elvárás az érettségizőket: az elsö feladattípus ismerős, de nehézített terep, hogy a megoldásra szánt szavak csupa nagy betűvel íródnak, így nem segít a nagybetű abban, hogy melyik is a főnév. A 2. feladatban viszont nem kerül sor szófájváltásra, ami jócskán megkönnyíti a feladat megoldását.

 

A szakreferens szerint az íráskészség része is teljesen releváns, kiszámítható volt:

"Ki ne szeretne a nyár közeledtévél nyaralásról gondolkodni és írni? A 2. feladat a filozofikus gondolkodásra hajlamos diákoknak kedvezett. Bár szavakba önteni, hogy mi is tesz minket boldoggá – nem mindig egyszerű. De egy gyakorlott nyelvtanulónak mindenre van egy találó válasza" – mondta.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.